Stephen King: Mr. Mercedes

Fülszöveg:

Egy ​pangó közép-nyugati kisvárosban, a fagyos kora hajnali órákban munkanélküliek százai állnak sorban az állásközvetítő előtt. Egyszer csak egy magányos sofőr a tömegbe hajt egy lopott Mercedesszel, visszatolat, majd újra gázol, aztán elmenekül a helyszínről, nyolc halottat – köztük egy csecsemőt – és tizenöt sérültet hagyva maga után. 
Brady Hartfield alkoholista anyjával él a szülői házban. Vágyik a mámorra, amit a Mercedes volánja mögött, a halálosztó szerepében érzett, ezért újabb, még ördögibb merényletre készül. 
Amikor Bill Hodges, a nyugdíjas zsaru levelet kap a Mercedeses Gyilkostól, reaktiválja magát, hogy meghiúsítsa az immár ezrek életét fenyegető, őrült tervet, és innentől hajmeresztően izgalmas versenyfutás kezdődik az idővel… 
King, a „horrorkirály” legújabb regénye klasszikus krimi, amely a klasszikus receptet követve jó és gonosz küzdelmét állítja elénk, s közben félelmetes bepillantást nyújt egy megszállott, gyilkos elme működésébe. 
Bill Hodges pedig hamarosan ismét színre lép, a szerző ugyanis két további regényt tervez a főszereplésével.

Kiadási adatok:

       Kiadó: Európa Könyvkiadó

       Kiadás éve: 2014

  ISBN: 9789630799355

       Oldalszám: 442 oldal 

       Sorozat: Bill Hodges 1.

       Moly: Katt ide!

A könyvről:

A könyvnek már neki futottam 2 évvel korábban, de akkor félbehagytam. Zavaróan lassan haladt a történet és zavart az is, hogy minden érdektelen részlet le volt írva. Ha úgy vesszük ez volt az első könyv, amit King-től olvastam. Akkor csalódtam benne, mert egy sokkal véresebb történetre készültem, hisz úgy hallottam, hogy az író „a horror koronázatlan királya”. Akkor csalódás volt a krimi vonal is, mert egy korábbi negatívum miatt nem igazán szerettem a műfajt, valamint én a horrorral akartam ismerkedni. Úgy éreztem mellényúltam rendesen. Ezért, és mert így elnyúlt az olvasás (sőt, ez volt az első félbehagyott könyvem - ha a kötelezőket nem nézzük), a mai napig is van bennem egy kis tüske, valamennyi negatív benyomás.

Na, de ugorjunk. Idén azonban új idők járnak. Immáron két másik Stephen King könyvvel a hátam mögött úgy döntöttem, hogy adok még egy esélyt a történetnek. (Nem tagadom a Carrie volt az, ami igazán meggyőzött, hogy nekem kell még King-et olvasnom.)

Második olvasásra már nem érzékeltem azokat a zavaró tényezőket, amiket az elsőnél. Most már egyáltalán nem zavar az író részletessége, hanem csodálattal tölt el. A történet persze még mindig kicsit nehézkesen indult (betudtam annak, hogy csak idő, míg felépít egy új világot), de a felétől, amikor Hodges végre elindult egy jó nyomon felpörögtek az események és csak úgy faltam az oldalakat.

Olvasás közben csak néhány fejezet borzasztott el. Ezek voltak azok a fejezetek, amelyek bepillantást engedtek Mr. Mercedes fejébe és életébe. Elborzasztott az, hogy az emberi elme mennyire meg tud változni, el tud korcsosulni, akár sorozatos tragédiák hatására is. Brady esetében közre játszhattak a külső események is ugyan, de már elejétől kezdve érezhető volt, hogy bujkál benne valami gonosz. Sokáig lehetne elemezgetni ezt az élettörténetet is, pont úgy, mint a Carrie esetében, azonban az már spoileres lehet.

A történet egyébként 2009-es eseményekkel indul, majd 2011-ben játszódik egy kis városban. A történetben többször megjelenik a technika, ami a maihoz képest helyenként még elég kezdetleges.

A könyv végére én kifejezetten megkedveltem a nyomozó triót, akik végül a Mercedes-es gyilkos után nyomoztak. A kedvenc szereplőm azonban mégis Holly volt.

A szereplőkről:

Bill Hodges: Ő a főszereplőnk, aki egy nyugállományban lévő detektív. 2009-ben, nyugdíjba vonulása előtt ő vezette a Mercedes-es gyilkos utáni nyomozást. A modern technikai eszközök ugyan kifognak rajta, de a munkájában vérprofi.

Holly Gibney: Holly-t én úgy írnám le, hogy ő a csendes zseni típus. Nem beszél sokat, van egy kis defektje, de mégis nagy segítséget jelent Hodges-nak. Ha folytatnám a későbbiekben a trilógiát, akkor részben miatta tenném, mert kíváncsi vagyok a háttértörténetére (hátha benne lesz valahol). 

Jerome Robinson: Ő egy afro-amerikai 19 éves fiú. Szeretne a Harvard-on tanulni, de előtte még meg kell keresnie a tandíjra valót. Okos, szorgalmas, vicces és ért a számítógépekhez. Segít Hodeges-nak a ház körül és idővel sok minden másban is.

Brady Hartfield: Nem találkoztam még nála betegebb figurával. Jól kidolgozott háttértörténettel rendelkező karakter. Ravasz, veszélyes és labilis. Ugyanakkor néha igazi szerencsétlen, de sosem tudod mit tervez legközelebb, vagy melyik sarkon les rád.

„Rejtett utalás” fontos problémákra:

Tetszett, hogy King ebben a könyvben megint két olyan problémát is belecsempészett a történetbe, ami napjainkban is jelen van (bár lehet csak én asszociáltam rájuk).

Az egyik ilyen kérdés a rasszizmus volt. Bár az emberek egyre elfogadóbbak a színes bőrűekkel szemben és nem ítélkeznek mások felett, azonban sajnos helyenként még mindig létezik ez a jelenség. Jó ötlet volt így a Robinson család szerepeltetése a történetben. A könyvben megtudhatjuk, hogy a család teljesen olyan, mint bármelyik másik. A környezetük nem bánik velük másként azért, mert más a bőrük színe, hanem elfogadták őket. Bár a könyvben - egy a Sugar Heights-i háznál, Jerome által elejtett mondatból-, kiderül, hogy még mindig vannak olyanok, akik másként néznek rájuk a különbségek miatt.

A másik ilyen kérdés a terrorizmus volt.  Azzal, hogy Brady az elején elkövette a tömeggyilkosságot, és  később már a következőt tervezi, az felhívta a figyelmünket erre is. Olvasás közben nekem akaratlanul is eszembe jutottak a korábbi évek súlyos terrortámadásai (pl. a 2016-os nizzai, vagy a 2017-es manchesteri), de a könyvben maga az író is megemlít egy ilyen eseményt, a 2001. 09. 11.-eit (World Trade Center). Sajnálatos dolog, hogy ilyen borzalmas események ma már nem csak a filmekben és a könyvekben léteznek, hanem a valóságban is bármikor megtörténhetnek

Összegezve:

Számomra a történet kicsit nehezen indult, de megérte adni neki még egy esélyt, mert a könyv második fele fantasztikus volt. A szereplők sorra lenyűgöztek, vagy elborzasztottak (a szerepük szerint persze). Eszközeit tekintve tipikus jól megírt King könyv volt. Eleinte ódzkodtam a krimi vonaltól, de a végére kiderült, hogy feleslegesen tettem. Talán még a krimiket is megszeretem, de nem kiabálok el semmit, amíg nem olvastam mást is a műfajon belül. Mindenesetre érdekelne a folytatás, mert kíváncsi vagyok, hogy mivel lehetne folytatni ezt a történetet.

Plusz információk:

A könyv - bár a Bill Hodges trilógia nyitókötete - elméletileg magában is olvasható. A trilógia köteteinek cselekménye nem kapcsolódik össze, csupán a főszereplők közösek bennünk (értem itt a nyomozó csapatra). 

A könyvből 2017-ben sorozat is készült. Szinkronosan még nem jelent meg, de feliratosan már elérhető.