2021. 07-08. havi wrap up | Stella

Sziasztok!

Újra elrepült két hónap, ami azt jelenti, hogy megérkezett a következő összegző is. 😊

Az elmúlt két hónapban nem igazán voltam aktív szinte egyik platformon sem. Az olvasási kedvem továbbra is hullámzó volt. Nem igazán tudtam ránézi sem még a hosszabb könyvekre, így ez a két hónap sok apróságból állt össze.

A blog szempontjából viszont a július mégis kiemelkedő volt, ugyanis elértünk egyfaja mérföldkövet. A hónap végén abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy megírhattuk az első borítóleleplező bejegyzést az oldalra. Tomcsik Nóra A nyírfák csendje című könyvének borítójáról és fülszövegéről rántottuk le az leplet, amit IDE kattintva olvashattok. 😉

 

2021 júliusa és augusztusa számokban:

Ebben a két hónapban 16 könyvet olvastam. 13 kötetet sikerült befejeznem és ezen kívül jelenleg 3 könyvvel vagyok még félben. A befejezett könyvek közül 4 e-book volt, 9 kötet pedig nyomtatott példány. A 13 könyvből 6 könyv volt idei beszerzés (ebből 4 e-book) és 7 könyv korábbi polclakó.

Oldalszámban a július 870 oldalt, míg az augusztus 1216 oldalt jelentett. A két hónap alatt összesen 2086 oldalt sikerült elolvasnom. 500 oldal feletti olvasmányom ezúttal nem volt, a leghosszabb könyv csak a 300 oldalt közelítette meg, viszont olvastam egy angol nyelvű verses kötetet, és elkezdtem egy angol regényt is.

 

Július legjobb olvasmánya:

Ruby Saw: A rezervátum titka

 

Auguszus legjobb olvasmánya:

Ellyne: I’m aiming for the moon

 

Az olvasmányaim:

Július

1.     Ellyne: Hurt - Fájdalomról

Miután elolvastam Ellyne másik novelláját, az Egy szív darabjai-t biztos voltam benne, hogy ezt a novellát is el kell olvasnom. A két naplóregényről a véleményemet bővebben ITT olvashatod.

Fülszöveg: Ha nincs fájdalom, te halott vagy.

Millie Johnson naplót kap a nővérétől, Ellie-től, amiben utólagosan leírja sorait, hogy begyógyítsa azt a kis sebet a lelkén, ami ott maradt…

Ebben a naplóban végigkövetheted

gondolatok formájában a mélyből való felkapaszkodás útját.

Olykor fáj,

olykor kegyetlen,

de van, amikor igazán felszabadító…

 

2.     Ruby Saw: A rezervátum titka (Álomfogó 2.)

Ezt a könyvet recenziós példányként kaptam előolvasásra az írónőtől. A történetről egy ajánló-értékelő bejegyzés is érkezik a blogra, amit hamarosan olvashattok. Egyelőre annyit mondahatok, hogy igazán izgalmas folytatása lett az Inferno-nak (értékelése ITT). 😉

Fülszöveg: Valószínűleg senki sem hiszi, hogy egy telefonhívás képes megváltoztatni az életét. Flower Patét egyik nap felkeresi rég látott édesapja, és hazahívja beteg édesanyjához. A nő hátrahagyja addigi gondtalan életét, és elindul a Helena város melletti Sad Bear indiánrezervátumba.

Öt év után a család örül a lányuknak, ám nem mindenki van ezzel így a környéken. Flower ex-férje, Ralph, akivel haragban váltak el útjaik, nem repes az örömtől. Gabriel, a Paté család régi ismerőse és a helyi kocsma csaposa azonnal rég látott barátja segítségére siet. A gyerekkori barátok között hamar szikra pattan, de ezt beárnyékolja a férfi titka, illetve a környéken történt megmagyarázhatatlan események, valamint Ralph jelenléte is.

Miután Flower egykori sógornője, Cheyenne eltűnik, békét köt ex-férjével, és segítséget, támaszt nyújt a férfinak, ám olyan mélységekbe nyer betekintést, amire a legrosszabb álmaiban sem számított.

Szaporodnak a különös jelenségek. Victor Butler fegyvert fog az alkalmazottaira. Flower édesapja óva inti lányát a várostól.

Vajon mi és ki állhat az eltűnések hátterében? Flower élete tényleg veszélyben van? Kiderül, hogy mit titkolnak a sad bear-i öregek?

 

3.     Ellyne: Megcélzom a holdat

A Megcélzom a holdat egy kortárs verses regény, ami szintén recenziós példányként került hozzám. Az biztos, hogy az én szívemet is sikerült megérintenie. A kötetről hamarosan egy bejegyzés formájában is írok.

Fülszöveg: Egy kis lélek darab…

A belső és a hiedelmek kapcsolata, a világra való kivetítés, és üzenetek egy belső gyermek felé.

„A szavai bájosak, és olyan jól közvetíti az érzelmeket. Tudom, hogy még sok szívet fog megérinteni…”

– Mia Sheridan,

New York Times és Wall Street Journal bestseller szerző

 

4.     Ruby Saw: Vacsora kilenc főre (Álomfogó 4.)

Ez a kis novella az Álomfogó sorozat záróakkordja. Erről A rezervátum titká-hoz tartozó bejegyzésben is írok majd. Szívhez szóló és humoros történet volt.

Ebben a rövid történetben újra találkozhatunk az Inferno és A rezervátum titka szereplőivel. A novella a második kötet után 3 évvel feszi fel újra a történetszálat és megtudhatjuk, hol tartanak most a főszereplőink, mi történt velük, és mit várnak a jövőtől.

 

5.     Victoria Schwab: Az Archívum (Az Archívum 1.)

Ez a könyv már évek óta várólistás. Egy kihívás teljesítéséhez szükségem volt egy „szellemek” címkés könyvre, és a meglévők közül ez tűnt a legvonzóbbnak, hiszen már majdnem elkezdtem néhány évvel ezelőtt. Hát… már bánom, hogy nem kezdtem neki akkor. Így visszagondolva több szempontból is jobban megérte volna. Kezdetben nehezen indult számomra. Bele kellett rázódni, megismerni az új fogalomrendszert, de miután meg volt a világépítés, eléggé beindultak az események és eléggé vitt magával. A világ kellően érdekes volt és Mac karaktere is jól el lett találva. Egészen jól körbejárta a gyász témakörét. A vége viszont egyelőre olyan laposnak hat. Személy szerint én hamarabb lezártam volna, hogy az, hogy izgulok egy szereplőért, az vigyen tovább a második kötetre. Néha kell a cliffhanger. Viszont így is kíváncsi vagyok, mit tartogat majd a következő kötet.

Fülszöveg: Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.

 

Augusztus

 

6-10.          Yazawa Ai: Nana 1-5

Nemrég gondolkoztam el azon, hogy hogyan lehetne feljebb tornázni a saját könyvek olvasottságának százalékát. Arra jutottam, hogy kezdetben megpróbálom kivégezni a rövidebb könyveket, vagy legalábbis azokat a képregényeket/képregény-sorozatokat, amik nagyrészt teljesek. A Nana-t vettem elő először. Az 1. részt még júliusban újraolvastam, hogy újra képben legyek, a sorozat további részeire pedig augusztus folyamán került sor.

Rövid ismertető a sorozatról: A történet főszereplője két Nana nevű lány. A nevükön kívül viszont szinte semmi másban nem hasonlítanak, mégis nagyon jól megértik egymást. Komatsu Nana egy kissé komolytalan, naív és folyton szerelmes lány. Oosaki Nana, pedig egy sokat tapasztalt, határozott, punkzenész lány. A mangasorozat alatt az ő életük egy részét, pontosabban a felnőtté/önállóvá válásuk útját követhetjük végig. Ez az út pedig gyakran tartalmaz vicces, felhőtlen és könnyekkel teli pillanatokat is. A mangákból korábban egy anime sorozat is készült, Nana címmel.

 

11.  Ellyne: I’m aiming for the moon

Mindenképpen szerettem volna legalább egy Ellyne könyvet a polcomon tudni, ezért megrendeltem a Megcélzom a holdat angol nyelvű kiadását. Nyelvgyakorlásnak és újraolvasásnak is tökéletes volt. Csodálatos kötet kívül, belül.

Fülszöveg: A small soul piece…

The relationship of soul and beliefs, projection into the world, and messages to the inner child.

In the book, we can follow the growth, the integration into society, and the rediscovery of ourselves, the rebirth.

 

12.  Barney Stinson – Matt Kuhn: Tutikalauz tesóknak

Mit is mondhatnék? Akciós volt, rövid, és az Így jártam anyátokkal sorozathoz kapcsolódik. A sorozatot ugyan még nem láttam végig, viszont Barney karaktere eddig sokszor megnevettetett, ezért is került hozzám ez a kis könyv. Hát… sajnos írott formában nem mindig jöttek át a poénjai,
arról nem is beszélve, hogy még véletlenül sem én vagyok a célközönség. Viszont egy mosolygós félórát töltöttünk együtt, néha olyan szóviccek társaságában, amik nagyon fájtak. :D

Fülszöveg: Mi mutat legszebben a zsebben? A Tutikalauz!

A New York Times sikerlistás szerzője, Barney Stinson bemutatja a Tesó Kódex kihagyhatatlan oldalhajtását – e pompás (ki)útmutatót a jövő menő Tesóinak. Új szabályok, ihletadó gondolatok és bölcsességek, néhány, a Kódexből ismert megunhatatlan gyöngyszemmel egyetemben – a Fűző füzet mindezeket felvonultatva mutat utat egy lendüleTesónak a legkülönfélébb helyzetekben, amikbe csak csöppenhet – a strandon, meló közben, egy meccsen vagy a hölgyek társaságában. Plusz még jól is mutat a zsebedben.

 

13.  Colleen Hoover – Tarryn Fischer: Soha, de soha (Never never 1.)

Az év eleje óta tervezem elolvasni ezt a sorozatot. Nagyon vonzónak találom, hogy rövid terjedelmű kötetekről van szó. Augusztusban végül – mivel kellett egy gyorsan olvasható CoHo könyv egy kihíváshoz -, sort is kerítettem az első részre. Hát… nem tudom. Vegyes érzéseim voltak vele kapcsolatban. Olyan volt, mintha az elején történt volna valami. Aztán megpróbálták húzni az időt a végéig, valami történetszerűvel megtöltve az utolsó fejezet előtti lapokat, hogy azért mégis legyen valami terjedelme. Majd a végén újra rátértek a lényegre és bedobtak egy nagy cliffhangert.  Sokkal rosszabbra számítottam. Nem vagyok maradéktalanul elégedett a kötettel, de nem is olyan vészes. Egyszer sort lehet rá keríteni. Biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot, mert érdekel a vége és a könyvek is egyre rövidülnek a vége felé. Remélem, csak a felvezetés sikerült ilyen gyengére.

Mivel a fülszöveg nem túl árulkodó, így ejtek én is pár szót a történetről. A főszereplők neve Charlie és Silas. A könyv Charlie szemszögével indul. A lány egy iskolában találja magát, viszont fogalma sincs róla, hogy hogyan került oda, vagy hogy kicsoda ő. Szinte mindent elfelejtett. Miközben próbál fényt deríteni a múltjára és megpróbálja feltűnésmentesen élni az addigi életét, találkozik Silas-szel. A fiúról kiderül, hogy igazából a barátja. Silas mégis furcsán viselkedik. Charlie elhatározza, hogy kifaggatja, arra azonban nem számított, hogy a fiú is hasonló helyzetben van és szintén nincsenek emlékei.

Fülszöveg: Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts!

Jó barátok voltak, amióta csak megtanultak járni.

Ma délelőtt óta vadidegenek.

A fiú bármi megtesz, hogy emlékezzen. A lány bármit megtesz, hogy felejtsen.

Ne habozz! Imádni fogod.

 

Folyamatban lévők:

+1. George R. R. Martin – Elio M. García Jr – Linda Antonsson: A tűz és jég világa

Elég régen elkezdtem már ezt a kötetet. Az előző bejegyzésben arról számoltam be, hogy egy betűt sem olvastam belőle. Nos, ezúttal legalább elmondhatom, hogy kemény 10 oldallal előrébb vagyok. :D Nincs mit tenni… nem éppen mobilis kötet. Nagy és nehéz, de legalább csodásak benne az illusztrációk. 😊

Fülszöveg részlet: Ez a könyv összegyűjti a mesterek, septonok, mágusok és dalnokok minden felhalmozott tudását, de elmélkedéseiket és a legendákat is. Felöleli a Hajnalkortól egészen a Hősök Koráig tartó időszakot, az Elsők eljövetelétől Hódító Aegon érkezéséig, a Vastrón megkovácsolásától Robert felkeléséig és az Őrült Király, II. Aerys Targaryen bukásáig, mellyel kezdetét vette a Starkok, Lannisterek, Baratheonok és Targaryenek „jelenkori” küzdelme. George R. R. Martin káprázatos univerzumának kötelező darabja, A Tűz és Jég világa annak ékes bizonyítéka, hogy a toll a kardok vihara közepette is kitartóan szántotta a papírt.

 

+2. Burger István (szerk.): Galaktika 301 XL

Impulzus vásárlás volt. De hát nézzetek csak erre a borítóra! (David Tennant, mint a 10th Doctor ♥). Egyszerűen nem tudtam kihagyni. Ráadásul a Galaktikánál még akciós is volt. Lényegében a Doctor Who regényért vettem meg, ami természetesen a végén van. Ritkán olvasok sci-fi műfajban ezért pont rám férne egy kis kalandozás ezen a területen is. Olvasatlanul sem szeretném hagyni, így inkább az első oldaltól olvasom és nem ugrottam egyből a DW regényhez. Júliusban kezdtem és az 58. oldalig jutottam. Egyelőre nem vagyok teljesen lenyűgözve, de voltak benne érdekes írások. Tetszett a filmajánló, amiben a Rubinvörös-ről és a Cirkeln-ről írtak, mindkettő várólistára került. Olvashattam Terry Pratchett-től, akinek már találkoztam a nevével a YouTube-on. Viszont eddig talán az utoljára olvasott novella volt a legérdekesebb, Polenth Blake tollából A madarak megváltoznak. Szeretném majd ősszel befejezni ezt a könyvet.

A kötet a Metropolis Media kiadásában jelent meg, 2015-ben, a Galaktika XL (bővített kiadású) sorozatban. Műfaját tekintve főleg sci-fi és weird fiction novellákat, illetve tudományos cikkeket tartalmaz. (A 301. számban szó esik a humanoid idegenekről, a környezetvédelemről, illetve a technika fejlődéséről – pl. repülő autó.) A Galaktika sorozat részei a molyon is megtalálhatóak, jelölhetőek, illetve az egyes számoknál elolvashatóak az aktuális rész szerzői, illetve a tartalomjegyzéke. A 301. XL számé ITT.

 

+3. Stephen King: Carrie (angol)

Egy ideje érzem, hogy újra kellene már olvasnom ezt a könyvet. Legutóbb 2018-ban olvastam magyarul, akkor egy bejegyzés is született róla (az enyhén spoileres ajánló ITT olvasható). Kihívás is van hozzá (link), illetve az író könyveihez is (link), így most éreztem a legjobbnak ezt megvalósítani.

Még bele sem olvastam a könyvbe, mégis már el voltam hűlve rajta. Amikor kicsomagoltam, a legszembetűnőbb az volt, hogy milyen aprócska más könyvekhez képest. Igazi zsebkönyv (ténylegesen zsebben hordtam néha a nyár folyamán :D). Leginkább a régi M&C – aranyszegélyes – kiadású Narnia könyvek méretével egyezik meg. Annak ellenére viszont, hogy ez a könyv „útközben olvasósnak” lett teremtve, mégis csak a 22. oldalig jutottam. Kicsit nehezebbnek érzem az angol szöveget, több az idegen szó, így van, hogy visszaolvasok mondatokat, hogy kikövetkeztessem a hiányzó szó jelentését. Na, és persze más könyvek miatt háttérbe szorult. Bízom benne, hogy az ősz meghozza majd a kedvem a horror műfajhoz, és be tudom fejezni.

Fülszöveg (spoileres!): Carrie White was no ordinary girl.

Carrie White had a gift – the gift of telekinesis.

And when, one horrifying and endless night, she exercised that terrible gift on the town that mocked and loathed her, the result was stunning and macabre.

 

Összegzés:

            Szerintem jól sikerült ezt a két hónap. Ahhoz képest, hogy a felújítás milyen sok időt elvett az olvasástól, egész szép számokat sikerült összehoznom. Az olvasmányok minősége is a legtöbb esetben rendben volt. Mondhatni elégedett vagyok. Már csak a megkezdett könyveimet kellene befejezni. :D

Az őszi hónapokban remélhetőleg kicsit több szabadidőm lesz olvasgatni, főleg, hogy itt a hűvös idő és be lehet most már kuckózni.

Köszönöm, hogy itt voltatok! Jó olvasást kívánok mindenkinek! 😊

 

Ellyne: Fájdalom-naplók, avagy az Egy szív darabjai és a Fájdalomról novellák

Pieces of a Heart - Egy szív darabjai

Fülszöveg:

„Nagyon természetes módon írja le az érzelmeket úgy, hogy az olvasó érezze őket – ez egy olyan ajándék, amely nincs meg sokaknak.” – Mia Sheridan, New York Times és Wall Street Journal bestseller szerző

„Gyönyörű! Annyira költői, és én imádom ezt a stílust!” – P Dangelico, USA Today bestseller szerző

Amikor összetör a szív…

Amikor fáj, csak a mélyére kell ásni.

Vajon mennyi idő, mikor végre kapsz levegőt?

Ellie Johnson naplójában nyomon követhetjük, hogyan gyógyul be a repedés azon az érzékeny szíven. Egy híd, egy bizonyos szakasz, mely felvázolja az utat két kapcsolódás között.

Ez az utat Ellie járja be.

Megmutatja, hogyan engedj el, és hogyan fogadj be újra.

Kiadási adatok:

      Kiadó: PublishDirve

      Kiadás éve: 2021

      ISBN: 6610000281961

      Oldalszám: 36 oldal 

      Sorozat: - 

      Moly: Katt ide!

 

Én és a könyv:

Korábban több helyen is szembe jött velem ez a könyv és felkeltette az érdeklődésemet. Nemrég ezt a naplóregényt is megkaphattam recenziós példányként, amit ez úton is szeretnék megköszönni az írónőnek. Köszönöm szépen! ♥

 

A történetről:

Ez egy nagyon rövid könyv, ami lényegében a főszereplő, Ellie naplója. A lány a barátjával való szakítás után kezdi el vezetni. A novella alatt napról napra végig követhetjük, hogy milyen hatással volt Ellie-re az elválás, hogyan élte meg ezt az időszakot és hogy hová jutott el közel fél év alatt. Nem feltétlen ír minden napról, vannak benne kisebb-nagyobb időbeli ugrások is.

Fájdalmas volt olvasni (jó értelemben). Tökéletesen átérezhető volt Ellie helyzete. Az embert nagyon meg tudja viselni egy ilyen eset és ez nem volt másként Ellie-vel sem. Az írónő nagyon szépen bemutatta a regenerációs folyamatot és annak hullámzását. Ügyesen építette fel az egyes fejezeteket. A napok száma, a kis százalék jelzés, a szöveg és a képek mind együtt alkották meg Ellie aznapi hangulatát és gondolatait.

A történet kezdetben homályos és rejtélyes volt az „in medias res” típusú kezdés miatt. A végére azonban szépen felépült az egész történet. Minden értelmet nyert és kikerekedett belőle egy új kezdet. Személy szerint én szívesen olvastam volna még Ellie-ről. Szívesen olvastam/olvasnám még ennek a történetnek a folytatását. Olyan jó regény lenne belőle. *-*

Ezzel a novellával egy új kedvencet avattam. Azt már gondolom mondanom sem kell, hogy a könyv tele volt gyönyörű gondolatokkal. Mivel viszont az egész könyvet nem lehet kiírni idézetek formájában, így mindenkit csak arra bíztatok, hogy olvassa el! Megéri. :)

 

Kedvenc idézetek:

„A szív érzékeny, és az a repedés rajta, olykor még vérzik.
 Nem varrhatod össze erőszakosan.
 Finoman kell bánnod a tűvel.”

„Ember nem képes ép ésszel felfogni, hogy ami a legfájdalmasabb… az a szavak nélküli befejezés.

Talán, ami még rosszabb, azok a célt nem érő szavak…”

„Talán a remény, a világ egyik legkétesebb dolga. Képes felemelni, és repít. Igazán rá tudsz kattanni, mint a drogra. De, amikor elveszik tőled… az igazán gyilkos.”

 

Hurt-Fájdalomról

Fülszöveg:

Ha nincs fájdalom, te halott vagy.

Millie Johnson naplót kap a nővérétől, Ellie-től, amiben utólagosan leírja sorait, hogy begyógyítsa azt a kis sebet a lelkén, ami ott maradt…

Ebben a naplóban végigkövetheted

gondolatok formájában a mélyből való felkapaszkodás útját.

Olykor fáj,

olykor kegyetlen,

de van, amikor igazán felszabadító…

 

Kiadási adatok:

      Kiadó: PublishDirve

      Kiadás éve: 2021

      ISBN: 6610000287376

      Oldalszám: 34 oldal 

      Sorozat: - 

      Moly: Katt ide!

 

Én és a könyv:

Az Egy szív darabjai után teljesen biztos voltam benne, hogy az írónő másik naplóregényét is sorra fogom keríteni. Lássuk hát, milyen volt a Fájdalomról című novella.

 

A történetről:

Az Egy szív darabjai -ból meismert Ellie egy naplót ajándékoz a húgának, Millie-nek, aki éppen egy nehéz időszakon van túl. Ez a rövid novella Millie naplója. A lány 10 lépcsőfokon vezet minket végig, megismertetve velünk a saját fájdalmát és azt, amit az út végén talált.

Ha lehet, ezt még fájdalmasabb volt olvasni, mint a másik novellát. Apránként cincálta szét a lelkem, hogy utána megpróbálja összerakni azt. Most úgy néz ki, mintha a törött darabokat valaki celluxszal összeragasztotta volna. Biztos vagyok benne, hogy sokan tudnánk azonosulni Millie-vel, hisz nincs olyan, aki életében legalább egyszer ne találkozott volna a Fájdalommal. Olyan sok irányba elmehetett volna Millie élete, de örülök, hogy végül a 10. lépcsőfokon rá váró csodát választotta.

A Fájdalomról-nak hasonló a felépítése, mint az előző novellának. Itt a napok helyett az egyes lépcsőfokok jelölik a fejezeteket. A legtöbb fejezethez itt is tartoznak képek és rajzocskák. Nekem a végén lévő montázs tetszett a legjobban itt is. Egyfajta feloldozást, megnyugtatást adott az olvasottak után. Amit még érdekességként megfigyeltem azok a tintapacák. Az oldalakat ugyanis kis csillagocskák díszítik, de ezen kívül hol kevesebb, hol több fekete tintapaca is felbukkan, mintha a Fájdalom szimbolikája lenne, ami apránként beépült Milli életébe is. Lényegében én a jó és rossz dolgok egymás mellett élését láttam benne, mert ahogy a mondás tartja: ahol fény van, ott sötétségnek is lennie kell, a fényt viszont nem látnánk a sötét nélkül.

 

Kedvenc idézetek:

„Eleinte nem tudod, hogy mi ez az egész.

Csak arra leszel figyelmes, hogy minden szar.”

„Elindulni, valami újat alkotni, mindig nehéz.”

„Az ellenállás az te vagy, akárcsak a fájdalom, és úgy kell bánnod velük, ahogy saját magaddal bánnál.”

„Ijesztő dolog saját magaddal szemben állnod.”

„Valahogy a múlt gyógyítása hatással lesz a jelenre, de még a jövőre is.

 Ami a legfontosabb, hogy rád is…”

 

Összegzés:

Amilyen rövidek ezek a novellák, olyan szívfacsaróak. Mindenképpen megéri elolvasni őket, hisz olyan komolyabb eseteket helyeznek a történet fókuszába, amilyenekkel mi is találkozhatunk életünk során. Mindkét novella pozitív üzenetet hordoz, és reményt ad a nehéz helyzetben. Viszont a lelket terhelő témák miatt, csak óvatosan bánjatok velük.

Ellyne: Fagyos december

Fülszöveg:

Vannak pillanatok, amikor újrakezdjük. Vannak pillanatok, amiket sosem felejtünk. És vannak pillanatok, amiket örökre kitörölnénk az életünkből. Mila és Reed sosem voltak barátok. Sőt, az érzés, ami leginkább jellemezte a kapcsolatukat, az az utálat. De miért vagyunk képesek annyira gyűlölni valakit, amikor visszatükrözi minden létező hibánkat? Erre a kérdésre keresni a választ Mila és Reed, amikor a lány egy késő éjszakai baleset után felébred. Azt viszont nem érti, hogy mi történt Reed-el. Ő már nem az az ember, akit azelőtt megismert. Már semmi nem olyan, mint azelőtt…

  

Kiadási adatok:

      Kiadó: PublishDirve

      Kiadás éve: 2021

      ISBN: 6610000286447

      Oldalszám: 546 oldal 

      Sorozat: - 

      Moly: Katt ide! 

Én és a könyv:

Korábban több helyen is szembejött velem ez a könyv. Tetszett a borítója és a fülszövege is egy ígéretes történetet vázolt fel. Pár hónapja, amikor Ellyne elküldte a Cseszd meg, Hunter!-t recenziós példányként (értékelés ITT ), meglepetésként ezt a könyvet is csatolta. A nemrég ez a kötet is sorra került, bár olykor a vizsgaidőszak beleszólt az olvasásba. Hogy milyen is volt a Fagyos december? A folytatásból kiderül. :)

Fontos, hogy ez az értékelés a Fagyos december első kiadására vonatkozik.

 

A történetről:

A történet Brantside-ban játszódik, az USA-ban. Mila Wealth egy kórházban tér magához és fogalma sincs, hogy mi történt vele. Mint ahogy hamarosan kiderül, súlyos balesetet szenvedett. Valaki elütötte és eddig kómában volt. Miután hazaengedik a kórházból Mila lassan megpróbál visszaszokni a hétköznapi életbe, térdsérülése viszont kissé megnehezíti ezt. Szerencsére nagybátyja, Mason és az egyik legjobb barátnője, Roseline igyekeznek mindenben a segítségére lenni. A lányt nem hagyja nyugodni a gondolat, apránként megpróbálja kideríteni, hogy mi történhetett vele a baleset éjszakáján. A tapogatózások közepette Mila talál egy szálat, ami esküdt ellenségéhez, Reed Waltonhoz vezet. Mila és Reed sosem voltak jó barátok, sőt, távolabb nem is állhattak volna a fogalomtól. Visszatérve az iskolába Reed nagyon szokatlanul viselkedik, kedves vele. Vele, akin eddig folyamatosan a nyelvét köszörülte. Mila kezdetben nem kér a segítségéből, de mégis ad neki egy esélyt. A segítségével legalább kiderítheti, hogy mi történt vele aznap este. Azzal azonban nem számolt, hogy ez mindkettőjük életét felforgathatja.

A cselekményt Mila és Reed szemszögéből felváltva ismerhetjük meg. Mindkét szereplő háttértörténete és jellem elég összetett. Sajnos nem kímélte őket az élet. A történet viszont megmutatja, hogy hogyan lehet két törött karakterből újra egész. Ezt az utat azonban nem egyedül kell bejárniuk. Többek között segítségükre lesz egy pszichológus hölgy is, aki a megoldások felé terelgeti őket, megpróbálva feloldani a közöttük lévő konfliktust is.

A történet szépen építkezik, megfelelő mennyiségben és időben kapjuk meg a szükséges
információkat. Ez a fejlődés a két főszereplő kapcsolatára is jellemző. Szemtanúi lehetünk annak, hogy a kezdeti fagyos, utálattal teli légkör, hogyan vált sokkal barátibbra és már-már perzselőre. Jó volt olvasni a kapcsolatukról. Még ha nem is volt teljesen felhőtlen, de ez csak még valóságosabbá tette.

Néha viszont úgy éreztem, hogy túl sok mindent akar belezsúfolni az írónő ebbe a könyvbe. Egyszerre túl sok komolyabb problémát érintett, amik végül szerintem nem tudtak rendesen kibontakozni. Bár annyiban igaza van, hogy az élet is ilyen összetett és van, hogy a nyakunkba szakad a világ. A közepén talán ezért is haladtam egy kicsit nehezebben vele. Ebből a szempontból kissé csapongónak éreztem a cselekményt. Nekem némelyik téma elvitte a történetet egy másik irányba, ami akár egy másik könyv cselekményeként is megállta volna a helyét. Például ilyen volt nekem Mila pályaválasztási része, vagy a Dithie-vel való kapcsolata, amiről szívesen olvastam volna bővebben is akár, de a fókusz hamar visszatért a Reeddel való kapcsolatára.

Ettől függetlenül rengeteg szívmelengető és humoros jelenetet is tartalmazott a könyv, nem is beszélve a gyönyörű megfogalmazásokról. Sok kedvenc idézetem is lett belőle (előre félek, hogyan fogom hamarosan kiválasztani a kedvenceimet a bejegyzéshez :D). A könyvet még javában a nyár elején olvastam, ami olykor üdítően hatott, főleg a havas leírások a vége felé, viszont akadtak benne olyan helyzetek, amelyek felvették a versenyt a nyári kánikula forráságával is. ;) 

 

Kedvenc idézetek:

„A december képes megbolondítani az embert.”

„Emily észrevesz és szúrós tekintettel néz rám.

  - Mit mondtam Walton? – vakkant oda nekem.

  - Jézusom, csak leültem – emelem magam elé kezeimet.

  - Nem ülhettek egymás mellett, mert kinyírjátok egymást – mutat rá.

 Mila halkan felkuncog. Most tényleg nevetett?”

„Ő már nem az a srác, akit a baleset előtt ismertem. Valaki más, és tudjuk, az ismeretlen mindig tartogat veszélyeket.”

„Nem fogom titkolni, hogy szeretem őt. Nem is tudnám.”

„- Miért agyalsz olyanon, ami még meg sem történt?

  - Mert nőből vagyok – emeli fel kezeit tehetetlenül.”

 

A szereplőkről:

Mila Wealth:
 Tagadhatatlanul művészlélek. Fiatal tinédzserként még keresni a helyét, de jó úton halad afelé, hogy megtalálja. Igyekszik mindent megtenni a céljai érdekében. Sok mindent tanult az emberi kapcsolatokról és önmagáról az utóbbi időben.

Reed Walton: A gimnáziumi jégkorong csapat tehetséges játékosa. A szülei elváltak, amit nem viselt túl jól. Vannak tetoválásai. Mila balesete benne is megváltoztatott valamit. Idén új utakra tévedt. Sokat tanult és fejlődött ő is a történet során, ami hasznára vált. A régi Reed-del, nem tudtam volna szimpatizálni. Néha kicsit lobbanékony.

Miss Walsh: Vicces, de az egyik kedvenc szereplőm lett. Szinte mindig mogorva, a diákokkal szigorú, de jó emberismerő és jó szakember. Ezen kívül sejtem, hogy van valahol egy érzelmesebb oldala is.

Cassandra Baker: Elsőre nekem Liberty-t juttatta eszembe a Menj a pokolba, Liberty Johnson!-ból. A gimnáziumi tánccsapat egyik tagja. Csinos, céltudatos, versengő és irányító típus. A szíve mélyén viszont szerintem ő is vágyik a maga „Happy End”-jére.

 

Összegzés:

Összességében egy izgalmas és tartalmas történetet kaptam. A főszereplőknek nem adatott éppen egyszerű élet, de jó volt olvasni, hogy hogyan képesek ezen túllendülni. Mindketten sokat fejlődtek ez alatt a történet alatt. Imádtam a szereplők kidolgozottságát és a párbeszédeket. A könyv a történet során több komolyabb problémát is érint, például bullying, gyász, szülő-gyerek kapcsolat, de ezek mellett felbukkan még az útkeresés és a párkapcsolat működtetésének kérdése is. Sok szívmelengető és kedves jelentet tartalmazott, aminek hála ugyancsak gyarapodott a kedvenc idézeteim listája. Ezt a könyvet elsősorban a fiatalabb korosztálynak ajánlom, illetve azoknak, akik egy komplexebb romantikus történetre vágynak! :)