Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Fülszöveg:

A huszonegy éves Gwendolyn izgatottan várja, hogy Londonba érkezve újra találkozhasson a jóképű és megnyerő Mr. Colinnal, és arról álmodozik, hogy hamarosan a férfi felesége lesz. Apja azonban egy másik, előkelőbb fiatalembert jelöl ki a számára.

Gwendolyn eltökéli, hogy kitart Mr. Colin mellett, akár megszökni is kész a férfival, ezzel azonban veszélybe sodorja saját becsületét.

Kiadási adatok:

       Kiadó: Magánkiadás

       Kiadás éve: 2018

  ISBN: 9786158100106

       Oldalszám: 140 oldal 

       Sorozat: A változások kora

       Moly: Katt ide!

A könyvről:

A baronet lányának hála újra visszacsöppenhettem a Tóvidékre és a XIX. századi Angliába.

A fülszöveg alapján először arra gondoltam, hogy egy A változások korá-nak történetétől teljesen különálló történetet fogok olvasni. Azt hittem, hogy csupán a kor fog egyezni, esetleg egy-egy már ismert karakter fog felbukkanni benne. Ebben nem is tévedtem, abban viszont igen, hogy mégis milyen erős szálak fűzik ezt a kötetet A változások korához. Spoilereket nem árulok el, hogy kikről van szó, ez engem is meglepetésként ért - sajnos túl sok idő telt el a kisregény és a sorozat részeinek olvasása között-, így a továbbiakban is csak a fülszövegnek megfelelően hivatkozok majd az egyes szereplőkre. ;)

A történet történelmileg továbbra is nagyon pontos volt. Jó volt visszautazni az időben a XIX. századi Angliába, az előkelő bálok és nemesek világába. Ilyenkor jövök csak rá, hogy mennyire megváltozott a világ, mekkorát változott az értékrend azóta. A történet azonban megmutatja, hogy a szenvedély már akkor is létezett, még ha egy sokkal visszafogottabb formában is (ami szerintem jobb volt, mint a mai helyzet, nekem legalábbis jobban tetszik). Tetszett, hogy a szereplők szenvedélyesek voltak, ugyanakkor meg is feleltek a kor normáinak, és egymás felé is tiszteletet tanúsítottak. Én személy szerint végig bíztam abban, hogy Gwendolyn jól dönt majd, és most szerencsére nem kellett csalódnom benne.

A történetvezetés és az információadagolás is a helyén van. Például, amíg Gwendolyn nem tudta meg jövendőbelije titkát, addig én magam is csak kíváncsian találgattam, hogy mi lehet az a rossz, amit tehetett, de a történetnek jót tett, hogy nem derült ki hamarabb. :)

Ezen kívül fény derült előttem pár dologra. Ennek a kötetnek hála sokkal tisztábbak lettek számomra az egyes szereplők későbbi viselkedésének okai (gondolok itt konkrétan Gwendolyn viselkedésére).

A kedvencem az egész könyvből mégis a vége volt. Imádtam azt a feszült és helyenként már kissé komikus várakozást. A legjobb rész mégis Tudjuk ki /nem a hírhedt Voldemort, hanem egy új szereplő, akinek kilétét nem spoilerezem el ;) / találkozása volt a főszereplőkkel. Nagyon édesre és szeretettelire sikeredett az a jelenet! Megmelengette a szívemet! :)

A szereplőkről:

Gwendolyn: Én személy szerint kedveltem, bár képes volt hasonló hibába esni, mint Tatja Larin (az Anyeginben, nem tudom miért, de ez ugrott be hirtelen róla). Mindennek ellenére egy tiszta, végtelenül hűséges és szenvedélyes fiatal nőt ismerhetünk meg a személyében. Egyetlen hibáját láttam csak: hogy fiatal korában olykor igencsak naiv volt, de érthetőek voltak az indítékai.

Mr. Colin: Kedves és veszélyesen megnyerő fiatalember. Elüt a nemesi társadalomtól, ugyanis ő egy feltörekvőben lévő kereskedő. A történetben mindenesetre én sejtettem a sorsát. Valahogy a megfogalmazás és a cselekmények titokban megsúgták a sorokon kívül.

A titokzatos jövendőbeli: A két férfi közül én ezt a karaktert kedveltem jobban. Ő is kedves és lovagias. Nemesi családból származik, így tökéletes nevelést kapott, ami meg is látszik rajta. Én örültem volna, ha egy ilyen ifjú udvarolt volna nekem. :)

A főszereplők mellett én még két számomra kedves szereplőt emelnék ki:

Susanne: A fiatal lány élettel teli. Csak úgy ragyog. Korához képes igen bölcs, bár a világ titkait még most kezdte felfedezni, hisz csupán 19 éves. Nekem valahogy a fiatal Charlotte McAdams (A változások kora sorozatból) jutott eszembe róla. Talán a húg-jelleg miatt is.

Eleanor: Tetszett, ahogy az asszony átlátta a helyzeteket és mindig bölcs tanácsokkal látta el a fiatalabbakat. Nekem ugyancsak a szívemhez nőtt ő is, talán azért, mert a nagymamámra emlékeztetett.

A történet bár kapcsolódik A változások korá-hoz (hisz mégis csak egy kiegészítő kötetről van szó), szerintem önálló kis regényként is megállná a helyét, hisz nem feltétlen szükséges ismerni hozzá a teljes sorozatot, bár ha olvastuk, akkor viszont olyan kellemes élmények (esetleg meglepetés) érheti az embert, mint engem. :)