Borítóleleplezés - Tomcsik Nóra: A nyírfák csendje

Sziasztok!

Ma egy különleges bejegyzéssel érkeztünk nektek, hisz korábban még nem volt ilyen típusú bejegyzés a blogon. Abban a megtiszteltetésben lehet részünk, hogy többek között mi is bemutathatjuk Tomcsik Nóra következő regényét, melynek címe A nyírfák csendje.

Ezúton is szeretnénk megköszönni ezt a lehetőséget az írónőnek! ❤

 

Az írónő és munkássága:

Tomcsik Nóra 1989-ben született Tatabányán. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a történetmesélés és a művészetek iránt. Első regénye, A változások kora 2016-ban jelent meg, megnyitva a könyvvel azonos című sorozatot. A sorozatnak azóta két további kötete jelent meg, Az elveszett ifjúság és Az új idők hősei címekkel, illetve egy kiegészítő kötet, A baronet lánya is napvilágot látott. A történet során öt fiatal életét és kalandjait követhetjük végig a XX. század elején. Tanúi lehetünk annak, hogy hogyan befolyásolta az életüket a Nagy Háború, miközben a felnőtté válás nehézségeivel is meg kellett birkózniuk.

Az írónő másik háborús regénye a Tél Berlinben 2020-ban jelent meg. Ebben a kötetben két, a II. világháborúban ellentétes oldalon harcoló fiatal történetét ismerhetjük meg Franz és Borisz személyében. Bepillantást nyerhetünk a háború borzalmaiba, miközben nyomon követhetjük a szereplők koránt sem egyszerű életét, és a közöttük lassan megszilárduló barátságot.

A nehezebb témák mellett Tomcsik Nóra szívesen alkot egy könnyedebb műfajban is, így teremtve meg a Beleanordi krónikák világát. Eddig két meseregény látott napvilágot a sorozat keretein belül: A hercegnő és a sárkányok dala, illetve A kapitány és a szirének földje. Ezek a könyvek főleg a fiatalabb, 9-14 éves korosztálynak szólnak.

A regényei mögött mindig gondos kutatómunka áll. Igyekszik minél jobban megismerni az adott időszakot, amiről ír. Ha teheti ellátogat a regényekben szereplő helyszínekre is. Szabadidejében szívesen olvas klasszikus és kortárs műveket egyaránt. Korábban megmutatta már rajztehetségét is, illetve az idegen nyelvek iránti fogékonyságáról is tanúbizonyságot tett.

Jelenleg következő regényein, A hazatérés-en és A nyírfák csendjén dolgozik.

 

Linkek, közösségi média:

Tomcsik Nóra további könyvei a KönyvMogul webáruházban: ITT

Ha közvetlenül az írónőtől szeretnél rendelni (pl. dedikáltan): Katt ide!

Moly profil: ITT

Tomcsik Nóra Facebook oldala: ITT

Tomcsik Nóra Instagram oldala: ITT

 

A nyírfák csendje - fülszöveg:

1917. Oroszország

forradalom, terror, éhínség, káosz és harmonikaszó.

Kolja bármikor képes eggyé válni a zenével. Ő és a harmonikája sokak életébe visznek békességet. Grisa, a fiatal altiszt semmire sem vágyik jobban, mint végre visszatérni Petrográdba szeretett öccséhez, és maga mögött hagyni az értelmetlen háborút. Kolja mindennél fontosabb a számára. Érte bármit képes elviselni.

Legjobb barátjával, Dmitrivel hazaszökik a frontról. Az egyre fenyegetőbb vörös terror azonban hamarosan ismét elszakítja egymástól a fivéreket. Grisa a harcmezőn lesz tanúja a polgárháború embertelenségének, míg Kolja menekülni kényszerül a városból. Dmitrivel vidéken keresnek menedéket, és az egyre nyomorúságosabb körülmények között küzdenek a túlélésért.

Van, amikor csak a harmonika hangja és a nyírfák csendje nyújt vigasztalást.

 

Idézetek a könyvből:

„Ő az a barát, aki tudja, mikor ér többet a csend bármilyen szónál.”

„Kezembe veszem a harmonikát […] A szomorkás dallamok lágyan tekeregnek a szélben, a csatorna vize messzire sodorja őket, bele a tengerbe, ahol a bánatom egybe olvadhat még ezrek bánatával.”

„– Emlékszel a petrográdi telekre? És a trojkázásra?

[…] megelevenedik előttem az az este, a mulatság, a vidám mazurka, aztán a csendes éjszaka, Grisa derűs részegsége, a csillagos égbolt, a lovak fújtatása, a havon sikló szán, az éjféli harangszó.”

„Az elmúlt hónapok világossá tették minden épelméjű orosz számára, hogy ismét derékba törték szabadságunkat, és ez talán most még fájdalmasabb, mert a bolsevikok elhitték, az ő forradalmuk lesz szabadulásunk kulcsa, sőt még most is ezzel ámítanak, holott olyan messze járunk ettől az ígérettől, amennyire csak lehetséges. És mégis… Sokan továbbra is hisznek a szavaknak, a felületes látszatnak, mert olyan erősen vert beléjük gyökeret a remény, hogy évszázadok elnyomását egyetlen forradalommal eltörölhetik.”

„Éljünk, amíg lehet, örüljünk, amíg lehet, mert holnap talán mindennek vége.”

A borító:

Lássuk hát a gyönyörű borítót, ami ezúttal Takács Emma érdeme.

Vélemény:

  Astrid: Csodaszép, letisztult borítót kapott ez a kötet, azonban ha kicsit jobban megfigyeljük, akkor észrevehető például, hogy borító alján a vörös szín olyan, mintha vérbe mártották volna, ami a háború kegyetlenségeire utalhat, illetve arra, hogy sok-sok szenvedésről olvashatunk majd, a három nyírfa pedig valószínűleg a főhősöket Kolját, Grisát és Dmitrit jelképezik, a fák tövében a magányos harmonika talán a mentsvárat szimbolizálja, az egyetlen dolgot, ami megnyugvást hozhat a borzalmakkal teli időkben, ami összeköti a három főszereplőt. Nagyon tetszik a színvilág, ami miatt és a hulló levelek miatt leginkább az őszre emlékeztet. A borító alapján egy borongós hangulatú, de mégis szeretetteljes kötetre számítok, amelyben fontos szerepe lesz a barátságnak, a testvéri szeretetnek és a zenének. Abban is biztos vagyok, hogy a háború erőteljesen, minden szörnyűségével együtt meg fog jelenni a könyvben. Már alig várom, hogy a megkaparinthassam. 

Stella: A borító egyszerű, mégis sokat mondó. A nyírfák tövéhez helyezett harmonika számomra megidézi Kolja és Grisa alakját és a közöttük lévő szoros kapcsolatot. Ugyanakkor, ha más szemszögből nézem, van benne valami szomorú is. Miért árválkodik ott, egyedül a harmonika? Mi történt Koljával? Kíváncsian várom, hogy a könyv választ adjon majd a kérdésre. Szerintem az írónő könyve ismét egy hangulatos borítót kapott, ami szorosan kapcsolódik és jól passzol a fülszöveg által ígértekhez. Biztosan be fogom szerezni, amint megjelenik.

Junji Ito: Uzumaki

 

Kurôzu-cho, a small fogbound town on the coast of Japan, is cursed. According to Shuichi Saito, the withdrawn boyfriend of teenager Kirie Goshima, their town is haunted not by a person or being but by a pattern: uzumaki, the spiral, the hypnotic secret shape of the world. It manifests itself in everything from seashells and whirlpools in water to the spiral marks on people's bodies, the insane obsessions of Shuichi's father and the voice from the cochlea in our inner ear. As the madness spreads, the inhabitants of Kurôzu-cho are pulled ever deeper into a whirlpool from which there is no return!

A horror műfajjal sokáig nem voltam jóban, időbe telt mire rájöttem, hogy mi is az a horror, amit képes vagyok élvezni mind könyvek, mind filmek terén is. Ez pedig leginkább az, amelyik a gondolataimba furakodva képes rám hozni a kétségbeesést, ami megmozgatja az agyam, gondolkodásra késztet, ami nem hagy nyugodni, amitől éjszakánként forgolódom az ágyamban vagy pedig a horror vígjátékok. Vagy reszketek a félelemtől vagy rázkódok a nevetéstől. 

Mivel szeretem a misztikus, elgondolkodtató horrorokat, amelyet már nagyon rég olvastam és rákattantam a mangákra, ezért elolvastam Junji Ito Uzumaki című kötetét.

A cselekmény egy Japán városkában játszódik, ahol Goshima Kirie, a főszereplő és családja el. Kirie mellett megismerkedhetünk egy másik főbb szereplővel, aki nem más, mint Kirie barátja, Saito Shuichi. Ebben a városban egymást követik a megmagyarázhatatlan események és furcsa halálesetek, amelyekhez szorosan kötődnek a spirálok. Elsőként Shuichi édesapja lesz a spirálok megszállottja és ezt  követően indul el az események megállíthatatlan láncolata, melynek Kirie szemén keresztül tanúi lehetünk. Minden fejezet tartogat meglepetéseket és egyre durvábbak az események. A történet, ahogy halad előre egyre bizarrabb, egyre aggasztóbb és nem ereszti az olvasót.

Ami még inkább megragadja az olvasót az a nyomasztó,

nyugtalanító légkör, mely már az első lapokat olvasva bekúszik a bensőnkbe és még jóval az olvasás után is velünk marad. (Legalábbis nálam így volt). Ezen fojtogató atmoszféra megteremtésének elsődleges eszköze nem más, mint a rajzstílus. A mangaka elsősorban az emberi testet használja fel a borzongatásra, annak groteszk eltorzítását, ami iszonyat jó, nekem nagyon tetszett. 

A karakterek szó szerint és képletesen szólva is becsavarodnak, ahogy haladunk előre a fejezetekben ez egyre drasztikusabbá válik, mind a testi mind a lelki eltorzulás. Fantasztikus, ahogy ezt megvalósítja az alkotó, egyszerre borzaszt el és nyűgöz le a stílusa. Sosem gondoltam volna, hogy ez nekem tetszeni fog és mégis teljesen magával ragadott a bizarr testhorror. Ami számomra még nagyon tetszett, az a misztikum, ami átjárja az egész történetet. Mint már kicsit fentebb említettem én nagyon szeretem, az olyan történeteket, amik gondolkodásra késztetnek és ez pont egy ilyen kötet, éppen ezért nálam teli találat volt. Régóta nem volt szerencsém ilyen történethez és nagyon kíváncsi voltam, arra, hogy mégis mi vezetett ide, mi az, ami ilyen borzalmakat képes kiváltani. Nos, erre a történet végére sem kaptam egyértelmű választ, de nekem ez is nagyon tetszett benne.

A két főbb karakter Kirie és Shuichi, akik egy párt alkotnak.

Kirie egy átlagos iskolás lány, aki közvetlenül megtapasztalja a spirálok okozta borzalmakat, az ő szemén keresztül láthatjuk a történteket. Kirie tulajdonképpen nem tesz semmit, annak érdekében, hogy utána járjon az eseményeknek, vagy bármit is megakadályozzon, csak szeretné élni a hétköznapi életét a szeretteivel, de valahogy mégis mindig körülötte, a környezetében történnek a furcsaságok.

Shuichi karaktere számomra érdekesebb volt, mint Kirie. Shuichi-ról már az első oldalakon megtudhatjuk, hogy egy másik városban tanul, mert már voltak úgymond rossz megérzései a várossal kapcsolatban, ezért szeretne Kirie-vel együtt elmenni a városkából. Miután édesapja áldozatul esik a spiráloknak, a fiú bezárkózik, egyre inkább magába fordul. Egyedül Kirie az, aki miatt hajlandó kimozdulni, ő az egyetlen, aki tartja benne még a lelket.

A kettejük kapcsolata nagyon szoros, végig egymás mellett vannak, támogatják egymást történjék bármiféle szörnyűség ott vannak egymásnak. Minél közelebb kerül a világ a teljes zűrzavarhoz, ők ketten annál inkább maradnak magukra, maradnak egymásnak.

Összességében számomra nagy élmény volt olvasni ezt az alkotást, Junji Ito a szememben egy zseni, minden művét olvasni, látni akarom. A történet, a rajzstílus, a légkör nekem nagyon tetszett és beleégett az agyamba, bármikor fel tudom idézni az egész cselekményt és az érzést miközben olvastam. Imádtam olvasni, egyszerre volt borzongató és lenyűgöző.

Leginkább a horrorimádóknak ajánlanám ezt az olvasmányt, illetve azoknak, akik szeretik a rejtélyes, misztikus történeteket. 

Én nagyon szerettem, remélem nektek is tetszeni fog.

Jó olvasást kívánok hozzá!

2021. 05-06. havi wrap up | Stella

Sziasztok!

Vizsgaidőszak. Olvasási válság. TBR gyarapodás. Pokémon Readathon.

Röviden ezekkel a szavakkal tudnám jellemezni az előző két hónapomat. Sok minden történt. Kicsit a nyakamba szakadt a világ. Remélhetőleg most már kezdek kikecmeregni alóla.  Na, de nézzük, hogy végül mik kerültek sorra ebben a két hónapban.

2021 májusa és júniusa számokban:

Ebben a két hónapban 7 könyvet olvastam és sikerült is befejeznem mind a 7 könyvet. Korábbról még félben vagyok 1 könyvvel, de abból most nem olvastam semmit, csak megemlítem. Az olvasott könyvek közül 2 e-book volt, egy novella és egy recenziós könyv. A maradék 5, nyomtatott könyvből pedig 1 volt korábbi polclakó, és 4 idei beszerzés. Úgy tűnik most megfordultak az arányok.

Oldalszámban a május 546 oldalt, míg a június 654 oldalt jelentett. A két hónap alatt összesen 1200 oldalt sikerült elolvasnom. Szomorú, hogy ezúttal megint csak egy 500 oldal feletti könyv került sorra.

 

Pokémon Readathon

Júniusban alig olvastam valamit. Aztán a semmiből feltűnt a Pokémon Readathon OlvaZsófi szervezésében. Az olvasási maraton június 14-20. között volt. A maratonnak voltak olvasós és nem olvasós kihívásai is. Próbáltam mindkettőből teljesíteni a pontokat. 3 könyvvel legyőztem volna az összes termet, viszont az utolsó kifogott rajtam. Azon a héten vizsgáztam még és nem tudtam befejezni az Állatfarmot. Így végül akkor nem lettem pokémon mester. A szabályzat szerint a readathon után  minden fennmaradó teremhez 1 külön könyvet kell olvasni. A pokémon mester címet így csak a következő héten sikerült elnyernem az utolsó teremhez választott könyv, az Állatfarm befejezésével. Szerintem élvezetes és ötletes volt ez a readathon. Adott egy kis motivációt az olvasásra, újra elővettem a Pokémon Go-t is, ahol fogtam néhány új virtuális pokémont, illetve a maraton alatt is gazdagodtam néhánnyal.

A kezdő pokémonom végül Bulbasaur lett, mert jól jött az a képessége, hogy már a maraton előtt elkezdhetem az olvasást, így számított az aktuális olvasmányom is. Ezen kívül a nem olvasós kihívások teljesítésével a következőket szereztem: Pidgey, Shellder, Slowpoke, Horsea, Zubat, Farfetch’d, Jigglypuff, Mr. Mime, Goldeen, Scyther, Bellsprout (2-szer), Oddish és Venonat. A legnehezebb kihívás egyértelműen a 10 előtti lefekvés volt, amiért a Jigglypuff járt. Számomra a legkönnyebb pedig a „Tedd zöldebbé!” volt, hisz falusi környezetben sok növény igényel törődést és sokat lehet kertészkedni, így ennek köszönhetem az utolsó 5 pokémont. 

Régóta nem rajzoltam már, de ezúttal újra ceruzát ragadtam és csináltam magamnak egy kis listát (ezt láthatjátok a szöveg mellett), aminek hála sikerült befogni egy Mr. Mime-ot. Nekem tetszett ez a readathon is. Várom a követekzőt! :)

 

Május legjobb olvasmánya:

Ruby Saw: Csak két lépés a kertváros

Június legjobb olvasmánya:

George Orwell: Állatfarm

Az olvasmányaim:

MÁJUS

1. Darren G. Davis: Lady Gaga

            Hát az úgy volt, hogy… Feltévedtem a Könyvudvar oldalára, mert jó akcióban volt egy könyv, amit kerestem és ha már ott voltam, szétnéztem az akciós könyvek között. Ezt a kis „újságot” is ott találtam. Szeretem Lady Gaga dalait és gondoltam miért ne. Csomagbontás után rögtön el is olvastam. Olyan csalogató volt a maga kis képekben gazdag 30 oldalával. Olvasás után megtudhattam pár dolgot az énekesnőről, főleg az indulásáról és a hírnév előtti életéről. Nem volt rossz, sok kedves emléket idézet fel kamaszkoromból, amikor rá voltam kattanva Gaga dalaira. A rajzok is jók voltak, nekem tetszettek. Összességében viszont inkább felejthető kötet.

Ez a képregény 30 oldalon mutatja be Lady Gaga életét a születésétől kezdődően az első nagyobb sikereiig. Olvashatunk többek között a tanulmányairól, és a név választásáról is.

 

2. Michael Kogge: Legendás állatok és megfigyelésük – Filmkalauz

            Szintén Könyvudvar-os beszerzés. A Lady Gaga képregény után ez volt a másik könyv, amit gyorsan elolvastam, bár kicsit tovább tartott, mint a képregény. Szeretem a Legendás állatok filmeket és azt a varázsvilágot, így a könyv témáját is kedveltem. Tetszett, hogy gyorsan olvasható, rövid könyvről van szó. Nem túl sok plusz információt adott. Főleg a film cselekményét írta le. A képek viszont csodásak voltak. A filmben nem nagyon figyeltem eddig, hogy kinek milyen pálcája van. Itt közelebbről is megnézhettem a főszereplőkét. Szépek és egyediek. Most már a Legendás állatok 2-ről is olvasnék egy ilyen könyvet.

Rövid, és tele van színes képekkel. A Legendás állatok és megfigyelésük film cselekményét meséli el, miközben érdekességeket csepegtet a szereplőkről, helyszínekről és az állatokról persze.

 

3. Jeph Loeb: Batman: Hush (2. kötet)

            Kíváncsi voltam, hogy hogyan végződik ez a történet, így a májusban erre is sort kerítettem. Ebben a részben még tovább bonyolódtak a dolgok, a végén pedig a főkolompos is előbújt rejtekéből. Elsőre nem is számítottam volna rá, hisz még nem ismerem eléggé a DC univerzumot, de kicsit meglepődtem. Mind a rejtélyes gonosztevőn, mind azon, hogy az egyes szereplők végül is hogyan, kapcsolódnak egymáshoz, és milyen sokuknak van közös múltja. Végre felbukkant Nightwing is, akit már a Titánok sorozat óta nagyon szeretek. A rajzolás pedig továbbra is lenyűgöz. Szuper bevezető volt ez a két kötet a DC világába. Mindenképpen folytatni fogom a képregények olvasását. Kíváncsi vagyok a többiekre is. :)

Az 1. kötet ismertetője: A kötet a Batman sorozat 608-613. számait tartalmazza. Gotham városában járunk. Batman éppen egy kisfiú kiszabadításán dolgozik, akit túszul ejtettek. Az akció sikeresen végződik, azonban, amíg Batman szembeszáll Gyilkos Krok-kal, addig valaki meglép a váltságdíjjal. Batman kénytelen üldözőbe venni a tettest, azonban súlyos balesetet szenved, amikor valami elvágja a batkötelét. A hős a halál torkából tér vissza, és meg van róla győződve, hogy valaki ki akarta vonni a forgalomból. Az ügy összetett, olyan dolgok történnek körülötte, amelyekre addig nem volt példa. Kérdés az, hogy ki állhat mind emögött.

 

4. Ruby Saw: Csak két lépés a kertváros (Kertváros 2.)

       Májusban lejárt egy Ruby Saw kihívás, és gyorsan kellett még egy novella hozzá. A Kertvárosi pletykát már olvastam (értékelés ITT ), viszont a Csak két lépés Észak-ot még nem. Ezért félve kezdtem neki, nehogy elszpoilerezek magamnak valamit. Ez szerencsére nem történt meg. Viszont még jobban kíváncsi vagyok most már a másik könyvre. Érdekelne, hogy mi történt Észak-Koreában.

A novella főszereplői a Kertvárosi pletykából megismert Queen Weston és a párja. A korábban történtek miatt nem csoda, hogy a páros éberen figyel minden változásra a Whisper Lane-en. Főleg, ha egy bizonyos házról van szó, aminek elég sötét története van. A házba most új lakók költöznek. Kérdés, hogy valójában jó emberek-e, vagy csak megint fel akarja valaki forgatni a csendes kertvárosi életet?

 

JÚNIUS

5. Geoff Johns – Richard Donner: Superman: A Kripton utolsó fia

            Ez a könyv a Pokémon Readathon miatt került le a polcomról, bár terveztem folytatni a képregények olvasását. Keményborítósként az Ónvárosi termet képviselte, illetve képregény lévén visszatérő ellenfelem lett Kárminvárosnál és Superman piros köpenye miatt Cinóber-szigeten is. Tetszett ez a Superman történet is, de valahogy mégis más volt. Az előző Batman kötetek jobban magukkal ragadtak és ott jobban tetszett a rajzolás is. A cselekmény annyira nem volt vészes, hisz többségében izgalmas volt. Számomra a panelek elhelyezése okozott gondot. Volt benne néhány, ami duplaoldalas sávban volt. Korábban még nem találkoztam hasonlóval, így kezdetben belezavarodtam, de a végére sikerült megszoknom.

Ez a történet az Akció Képregény 844-846. és 851., az Akció Képregény Évkönyv 11. és a Superman Évkönyv 13. számában jelent meg korábban. Ezen kívül a kötet végén bónuszként megtalálható benne a Superman 1. száma (1939) is.

Fülszöveg részlet:  Egy napon Metropolis kellős közepén kriptoni űrjármű landol – Superman legnagyobb meglepetésére. Az űrhajón egy kriptoni fiú kucorog, akinek képességei Supermanével vetekednek. Superman a gyermek elszánt védelmezőjévé válik, egyben elhatározza, hogy sajátjaként fogja felnevelni a fiút. A hatóságok azonban ezt nem nézik jó szemmel, ráadásul senki nem tudja egész pontosan, honnan származik ez az elképesztő erővel bíró lény.

 

6. Ellyne: Fagyos december

           Ezt a könyvet recenziós példányként kaptam korábban és már május folyamán elkezdtem olvasni. Sajnos jól elszúrtam az időpontválasztást, mert a vizsgaidőszak miatt eléggé elnyúlt az olvasás. Mondhatni a 220. oldal után, hetekig nem tudtam elérni a 300. oldalt sem, annyira apránként tudtam haladni. Viszont, ahogy letudtam a vizsgáim nagy részét, pár nap alatt befejeztem. A véleményemről bővebben egy bejegyzésben olvashattok majd a közeljövőben.

Bulbasaur-nak hála ez a könyv a Pokémon Readathon-ra is beszámított. Feltételeztem, hogy sírni fogok a végén, ezért számított Azúrkékvároshoz. A vége felé kiderült, hogy van benne egy LMBTQ mellékszereplő, így Illatáriavárosba is el tudtam látogatni vele. Ez a könyv a romantikus zsánerbe tartozik, ezért Fukszia város termét is legyőzhettem, illetve női szerző írta, így nem volt kérdés, hogy a Sáfrányváros-i jelvényt is bezsebelhetem a segítségével.

Fülszöveg: Vannak pillanatok, amikor újrakezdjük. Vannak pillanatok, amiket sosem felejtünk. És vannak pillanatok, amiket örökre kitörölnénk az életünkből. Mila és Reed sosem voltak barátok. Sőt, az érzés, ami leginkább jellemezte a kapcsolatukat, az az utálat. De miért vagyunk képesek annyira gyűlölni valakit, amikor visszatükrözi minden létező hibánkat? Erre a kérdésre keresni a választ Mila és Reed, amikor a lány egy késő éjszakai baleset után felébred. Azt viszont nem érti, hogy mi történt Reed-el. Ő már nem az az ember, akit azelőtt megismert. Már semmi nem olyan, mint azelőtt.

7. George Orwell: Állatfarm

            A Pokémon Readathon utolsó terme, Zöld városban volt. Ide egy olyan könyvet kellett olvasnunk, aminek a borítóján egy állat vagy növény szerepel. Sokáig kerestem egy rövid könyvet erre a pontra, végül ezt választottam.  

Nem vagyok kibékülve ezzel a borítóval. Szerintem a legutóbbi (Európa kiadó, fehér, keménytáblás) borító sokkal szebb, de még a Helikonos is. Ez a példány viszont szerintem nagyon is hasonílt a könyvbeli disznókra, így ha nem szép, legalább találó. Ezen túllépve, a könyv egyébként nagyon tetszett. Nem gondoltam volna, hogy klasszikus tetszhet ennyire, bár értek már korábban is meglepetések. Biztos, hogy újra fogom egyszer olvasni. Nehezebb témát (diktatúra) dolgoz fel, mégis könnyen olvasható formában. A történet elkeserítően igazi, a benne lévő igazsátalanság pedig egyenesen dühítő és undorító. Szerintem nem árt hozzá egy kis történelmi háttérismeret sem, mert akkor még jobban élvezhető, jobban átláthatóak az összefüggések. Viszont elég annyi is, amennyit az iskolákban tanítanak.

Fülszöveg: Minden állat egyenlő? Ugyan már. Vannak köztük egyenlőbbek is. Orwell 1943-44-ben írott műve minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol major a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát. A maguk igazgatta farmon élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak az eszméi. A Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A szerző a „Tündérmese” alcímet adta regényének, mely eredetileg a sztálini korszak szatírája volt, de az emberek és az állatok minden diktátor alatt ugyanolyanok.

 

+1. George R. R. Martin – E. M. García Jr. – L. Antonsson: A tűz és jég világa

            Ez a könyv még mindig függőben van. Az elmúlt 2 hónapban egy oldalt sem olvastam belőle. Úgy néz ki, hogy az Az után, most ez a könyv fog hónapokig az asztalomon lakni.

Fülszöveg részlet: Ez a könyv összegyűjti a mesterek, septonok, mágusok és dalnokok minden felhalmozott tudását, de elmélkedéseiket és a legendákat is. Felöleli a Hajnalkortól egészen a Hősök Koráig tartó időszakot, az Elsők eljövetelétől Hódító Aegon érkezéséig, a Vastrón megkovácsolásától Robert felkeléséig és az Őrült Király, II. Aerys Targaryen bukásáig, mellyel kezdetét vette a Starkok, Lannisterek, Baratheonok és Targaryenek „jelenkori” küzdelme. George R. R. Martin káprázatos univerzumának kötelező darabja, A Tűz és Jég világa annak ékes bizonyítéka, hogy a toll a kardok vihara közepette is kitartóan szántotta a papírt.

 

Összegzés:

       2021 májusa és júniusa nem egészen úgy alakult, ahogy vártam. Elérkezett a vizsgaidőszak és a korábban közelgő olvasási válság is megtalált. Egyszerűen minden könyvet túl hosszúnak láttam. Az olvasásra próbáltam időt szakítani, de nem sikerült annyit, amennyit szerettem volna. Ezért most darab- és oldalszámban is kevesebbet produkáltam. Számok tekintetében eddig ez a két hónapom a leggyengébb idén. Sebaj, végül is azt is megtanultam júniusban, hogy nem a mennyiségek számítanak (lásd Papírra vetett gondolataim vidóját ITT ). Igyekszem majd emlékeztetni magamat erre a későbbiekben. Sajnos vagy nem sajnos új könyvekkel is szépen gyarapodott most a könyvtáram, ami a meglévő-új olvasott könyvek számán is visszaköszönt.

Június végén a readathon és a fogyó vizsgák miatt viszont mondhatni új életre keltem. Most lendületben vagyok, és úgy érzem, újra tudok a meglévő könyveimre is koncentrálni, az újak keresgélése helyett. Mindenesetre, már most látom, hogy izgalmas nyarunk lesz. Posztok tekintetében biztosan.

Érdemes lesz figyelni az oldalt! ;)