Év végi összegzés #2020

Végre elérkezett a 2020-as év vége is. Húzós éven vagyunk túl, de szerencsére idén is akadtak nagyszerű olvasmányok, könyvsorozatok is. Néhányan új kedvenc karaktereinké váltak, másokkal inkább nem találkoznánk többé. A következőkben 6 pontba szedve foglaljuk össze az elmúlt év olvasásélményeit. Ha van kedvetek, válaszoljátok meg kommentben ti is ezeket a kérdéseket! Kíváncsiak vagyunk, hogy ti miket olvastatok. :)

Jó olvasást kívánunk mindenkinek! 

Az év legnagyobb csalódásai 

Astrid: Ker Dukey & K. Webster: Pretty ​Stolen Dolls – Ellopott babácskák

Szerettem volna egy kicsit kilépni a komfortzónámból és valami újat olvasni, sajnos ezzel a kötettel nagyon mellényúltam, egyáltalán nem az én ízlésemnek való.

Stella: Gabriel Wolf - Marosi Katalin: Bipolar - végletek között

Na, jó ez lehet csalás. Igazából már mielőtt neki kezdtem ennek a könyvnek voltak figyelmeztető jelek, hogy nem biztos, hogy akarom én ezt a könyvet (a 35% alatti molyos értékelés eléggé elgondolkodtató). Viszont hajtott a kíváncsiság. Tudni akartam mi ebben olyan rossz, illetve a megjelenésekor is érdekelt. Idén sikerült beszereznem és el is olvasnom egy közös olvasás keretében. Hát... végül  közös szenvedés lett.

Az év legjobb könyvei 

Astrid: J. Goldenlane: Papírtigris

J. Goldenlane nem tud csalódást okozni, ha valamiért rossz kedvem van, vagy csak úgy érzem túl nagy rajtam a nyomás az ő köteteihez nyúlok. Ebben az évben a Papírtigris című könyvét sikerült elolvasnom, amit imádtam és bátran ajánlok mindenkinek, aki szereti a fantasy-t és szeret nevetni ugyanakkor nem akar unatkozni sem.

Stella: Stephen King: Az

Nehéz döntés volt az idei év kedvenc könyvét kiválasztani. Szoros verseny alakult ki az év első és utolsó regénye között. Viszont rájöttem, hogy az egyiket inkább másként, egy egész részeként tekintem igazán kiemelkedőnek. A választás tehát így az utolsó könyvemre esett, ami az Az volt. Még a 2018-as összegző végén szerepelt, mint következő évre várható olvasás. Csak idén jutottam el hozzá. Borzasztóan ijesztő volt, ahogy a maga kis közel 1200 oldalával lesett rám a polcról az egy kötetes verzió. Örülök, hogy most végül sikerült elolvasnom. Remélhetőleg később írok majd róla bővebben is. :)

Az év legjobb sorozatai

Astrid: Sally Greem: Half Bad sorozat

Ebben az évben ez a sorozat volt az, ami visszahozta az ifjúsági kötetekbe vetett hitem. Egy jól kigondolt világ, cselekmény dús, izgalmas történet, kidolgozott, összetett karakterek (akik tele vannak meglepetésekkel ) jellemzi a trilógiát, ami az egyik legjobb sorozat, amit eddig olvastam. Olvasás után még napokig keresgéltem a szívem összetört darabjait.

Stella: Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara (ACOTAR) sorozat

Az idei év első regénye a Köd és harag udvara volt, ami már nagyon régóta várt rám. Hihetetlen volt. Annyira magával ragadott, gyorsan el olvastam a harmadik részt is, majd később a kiegészítő kötetet is. Nagyon tetszett az ott felépített világ, illetve a humoros szereplők. Még most is SJM lázban égek. A Köd és harag udvaráról az értékelésem ITT olvasható. A későbbiekben a többi kötetről is várható értékelés.

Az idei évben megismert kedvenc szereplők

Astrid: Gabriella Eld: Legendák a Bagolyvárosból :Igor Blankenschwift és Kasja  Blankenschwift, Jenn Lyons Királyok ​Veszte : Kihrin

Stella: Amren és Rhysand (Sarah J. Maas: ACOTAR sorozat); Agnes Magnúsdóttir (Hannah Kent: Rekviem egy gyilkos asszonyért); Alex Austin (Ruby Saw: Kertvárosi pletyka - értékelés ITT).

Befejezetlen könyvek

Astrid: Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe

Ezt a kötetet karácsonyra kaptam és azonnal el is kezdtem olvasni, sajnos még nem sikerült befejezni. 

Stella: Kivételesen nincs ilyen könyvem. :)

Top várólistások 2021-re

Astrid: Mark Lawrence: A ​lány és a csillagok, Tamsyn Muir: Gideon, ​a Kilencedik, Jenn Lyons:
Minden ​Dolgok Neve

Stella: Fróna Zsófia: Fegyverek Háza; Teagan Hunter: Légy merész; Sarah J. Maas: Föld és vér háza

Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánunk! 

2020 októberi wrap up | Stella

Sziasztok!

Ezúttal egy újfajta bejegyzéssel érkeztem nektek, ami eddig még nem volt a blogon. Mostanában újra eléggé sokat olvasok, viszont nem minden könyvnél érzem azt, hogy arról egy hosszabb
értékelésben is szívesen beszélnék. Bár az is megesik, hogy maga a könyv nem elég hosszú hozzá, hogy spoiler mentesen írjak róla. Azért, hogy ne vesszenek el az ilyen olvasások sem – illetve a rendszeresebb tartalom miatt-, gondoltam, hogy megpróbálkozom ezzel a bejegyzés típussal is. Amikor a  Reading Rush beszámolót írtam, akkor nekem tetszett ez a fajta összegzéses dolog. Remélhetőleg nektek is fog majd tetszeni. :)

Lássuk is, hát hogy miket olvastam októberben!

2020 októbere számokban:

Ebben a hónapban 15 darab könyvet olvastam. A könyvek közül 13-at sikerült befejeznem. Egy könyvnek olvasásának csupán 80%-a történet a hónapban, és egy korábban megkezdett könyvből is olvastam még októberben. Oldalszámban ez a hónap 2680 oldalt jelentett.

Ebben a hónapban részt vettem a Könyv Kemping readathonon is. A kiválasztott 6 könyvből végül 4-et sikerült befejeznem, illetve azon a héten olvastam a Királyok csatája képregényt is. Még egy könyv esetleg belefért volna, de hamarabb be kellett fejezzem a readathon-t, mivel nyelvvizsgára készültem. Oldalszámban azon a héten így 1216 oldalt olvastam.

A hónap legjobb olvasmánya:

Rupi Kaur: a nap és az ő virágai

Az e havi olvasmányaim:

1. Walt Disney – Coco

     Ezt a könyvet két kihívás miatt olvastam el, amelyeket csakegyluca hozott létre. Az egyik kihívás magához a könyvhöz kapcsolódik, a másik pedig egy őszi meseolvasós kihívás. Még valamikor tavaly néztem meg a filmet, ami nagyon tetszett. Nagyon szép és megható volt. Ugyanez elmondható a könyvről is. Kicsit nagyobb léptékben halad, mint a film, de a lényeg így is átjön. Kellemes olvasás volt.

2. Walt Disney – Vaiana

     A második olvasásom szintén egy Disney mesekönyv lett. Amikor a Coco című könyvet kerestem a könyvtárban, akkor találtam rá. Eszembe jutott, hogy milyen régen láttam már a filmet, és jó lenne újraélni azt az élményt. Könyv formájában is elég izgalmas volt. Csupán a malac és kakas nem kaptak akkora szerepet benne, mint a filmben.

3. Walt Disney – Mulán

     Na, jó, annak ellenére, hogy ennek a hónapnak a borzongásról kellene szólnia eléggé sziruposan indul. A Mulánt szintén a nosztalgia miatt vettem ki a könyvtárból. Gyerekkorom egyik kedvenc
meséje volt, és az Őszi meseolvasásos kihíváshoz tökéletes alanynak gondoltam. Nem csalódtam a könyv formátumban sem. Most már csak az élőszereplős film várja, hogy végre megnézzem. :D

4. Suzy Almonds: 101 dolog, amit jó lett volna tudni a párkapcsolatról

 

    A Disney mesebeli világa után komolyabb vizekre eveztem. Ezt a könyvet még ebben a hónapban sikerült beszereznem egy debreceni antikváriumból. Elég kis rövid kötet, szóval az egyik este sort is kerítettem rá. Ebben a könyvben különböző korú nők és férfiak tapasztalatait olvashatjuk, amiket a párkapcsolataik során szereztek. Na, persze nem tömör szövegként hosszú oldalakon keresztül, hanem a „Jó lett volna tudni, hogy…” mondat folytatásaként, pár mondatban. Érdekes volt olvasni, hogy hogyan látja a helyzetet mondjuk egy 18 éves, vagy egy 50 év feletti személy. Voltak egészen érdekes válaszok mind a nők, mind a férfiak részéről, persze olyanok is akadtak, amik ellent mondtak egymásnak. Összességében egy tanulságos kis kötet volt.

5. Colleen Hoover: Ugly love – Csúf szerelem

     Ez a kötet szintén egy kihívás miatt került a kezembe. Már egy ideje terveztem elolvasni. CoHo valamikor 2018-ban véglegesen megvett magának az Egy nap talán-nal, így kitűztem célul, hogy elolvasom az összes megjelent könyvét. Az, hogy végül, hogyan tetszett, majd a részletesebb értékelésemből megtudhatjátok. ;)

A könyv főszereplője Tate Collins és Miles Archer. Kettőjük szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket. Tate egyetemista, és mellette nővérként dolgozik. Éppen most költözött San Francisco-ba, hogy közelebb lehessen az egyetemhez. Miles pilóta, aki történetesen Tate-tel és a bátyjával szemben lakik. Kicsit döcögősre sikerül a megismerkedésük. Nem túl sok idő kell, hogy bevallják, hogy kölcsönösen vonzódnak egymáshoz. Miles viszont a múltja miatt nem szeretne komoly kapcsolatba keveredni. Tate annyira vonzódik a fiúhoz, hogy képes belemenni egy kizárólag testiségre szorítkozó kapcsolatba is. Kérdés az, hogy ez meddig fog működni.

6. Martina Stoessel: Egyszerűen Tini

Néhány hónapja láttam pár embernél ezt a könyvet, majd megtaláltam nagyon olcsón és én is beszereztem. Rövid könyv, tele képekkel. Már nyár óta tervben volt az olvasása. Ugyan a Violattából anno csak néhány részt csíptem el, de tudom, ki az a Tini. Két kedvenc dalom is van tőle: a Libre Soy a Jégvarászból; a Great Escape. Évről évre fokozatosan sikerült behálóznia, viszont munkásságának részletesebb megismerése még várat magára. Ma már a Violetta is a várólistámon csücsül. (Amikor a tv-ben adták, csak néhány részt kaptam el.)

A könyvre visszatérve jó volt látni, hogy honnan indult. Mondják, hogy aki színész/zenész/sportoló szeretne lenni, az már gyermekkora óta erre készül. Martináról is ez mondható el. Szépen végig kíséri az életét 2015-ig. Sajnos ennek a könyvnek is voltak hibái. Néhol érződött rajta a propaganda jelleg. (A könyv végén még a könyvvel azonos nevű koncertre is felhívták az olvasók figyelmét.) Kicsit talán túl tökéletesnek ábrázolták az énekesnőt, és sokszor ugyanazt írták le, csak más szájába adták a szavakat. Mindenesetre látszik, hogy ez a kötet a fiatalabb korosztály számára készült. :)

7. Rupi Kaur: a nap és az ő virágai

A hónapban még egyszer meglátogattam a könyvtárát. Visszavittem a Disney könyveket és egy Nicholas Sparks könyvet kerestem. Útközben felmértem a kínálatot, és megakadt a szemem ezen a köteten. A Tej és méz című könyve elnyerte a tetszésemet és gondoltam adok egy esélyt a nap és az ő virágai-nak is. Gyönyörű versek voltak ebben a kötetben is. Zömében nőies témákról, érzésekről írt. Jó volt olvasni. Később szerintem beszerzem majd, mert sok kedvenc gondolatom lett ebből a kötetből is.

8. Neil Gaiman: Coraline

A hónap vége felé közeledbe az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy részt veszek a Könyv Kemping olvasásimaratonon. A readathon közös könyve a Coraline volt. Ezt a könyvet már olvastam korábban, de most is ugyanolyan kellemes élményt nyújtott. Ugyanolyan hatásos volt. Ezzel a könyvvel teljesítettem az egy hetes maraton első promt-ját is, amihez egy fekete borítós könyvet kellett elolvasni.

A történet főszereplője Coraline Jones, aki nemrég költözött a szüleivel egy új házba. Egy elég régi bérházról van szó, ahol az övéken kívül még 3 másik lakás is található. Coraline kedvenc elfoglaltsága, hogy felfedezőset játszik. Igyekezett is alaposan felfedezni az új ház környékét. Egy ködös és esős napon viszont ezt nem tudta folytatni. Az apukája tanácsára, így a házat kezdte el felderíteni. Talált is egy ajtót, ami egy téglafalra nyílt. Coraline nem hitte el, hogy van olyan ajtó, ami sehová sem vezet. Mint kiderült igaza volt. Az ajtó, bejárat volt egy másik világba. Az a világ teljesen olyan volt, mint az övé, mégis más. Sokkal jobban érezte ott magát. Az új hely viszont olyan, mint a mézeskalácsház a Jancsi és Juliskában. Kérdés, hogy mikor derül fény az ottani boszorkány mesterkedéseire és meg tud-e menekülni a főszereplő.

9. Yazawa Ai: Nana 1.

Ezt a mangát a Könyv Kemping 2. napi promt-jához választottam, aminek a lényege az volt, hogy olvassunk el egy képregényt, vagy mangát. Mivel mostanában elég sok mangát olvasok ez a pont számomra igen egyszerű volt. Nemrég sikerült beszereznem a teljes Nana sorozatot, így neki is álltam az első kötetnek. Ez a könyv végül a 4. napi promt-hoz is passzolt. Azon a napon egy olyan könyvet kellett olvasni, aminek valamelyik szereplőjével könnyen tudok azonosulni. Ebben a kötetben többé-kevésbé ilyen volt számomra Komatsu Nana.

A történet főszereplője két Nana nevű lány. A nevükön kívül viszont szinte semmi másban nem hasonlítanak. Komatsu Nana egy kissé komolytalan, naív és folyton szerelemes lány. Oosaki Nana, pedig egy sokat tapasztalt, határozott, punkzenész lány. Ebben a kötetben megismerhettük a két Nana „előéletét”, még mielőtt Tokióba mennének. Itt tudhatjuk meg azt, hogy a két lányt mi is motiválja, hogyan jutottak arra a döntésre, hogy majd a nagyvárosba költözzenek.

10. M. Alice LeGrow: Bizenghast: The Collector’s Edition 1.

Ez a kötet a Bizenghast sorozat első 3 kötetét foglalja magába. A Bizenghast sorozathoz már volt szerencsém korábban is, ugyanis az első 5 részt még magyarul olvastam, de a többi részt már nem adták ki itthon. A történet viszont annyira érdekes lett addigra, hogy inkább nekiálltam angolul is. Ezt a könyvet a Könyv Kemping 3. napi promt-jához választottam, aminek témája a másvilági lények voltak. Ebben a könyvben ugyan nincsenek vámpírok, vagy vérfarkasok, viszont itt vannak felszabadításra váró lelkek. Szerintem egy gyönyörű rajzolású kötetről van szó. Legalábbis én megszerettem M. Alice LeGrow munkáit.  A kriptákból elénk táruló világok mind más és más, teljesen egyediek, néha horrorisztikusak. Maga a légkör is jól meg van teremtve. Bizenghast egész városát, és a mauzóleum környékét átjárja egyfajta misztikusság és sötét hangulat. Nem is tudom, hogyan lehet egy olyan helyen élni.

A történet főszereplője Dinah és barátja Vincent. Dinah fiatalon elvesztette a szüleit, és azóta teljesen magába fordult. Az egyetlen barátja Vincent, aki igyekszik minél több időt tölteni a lánnyal. Egyik este nem a megszokott úton mennek haza és egy mauzóleumnál kötnek ki. A két fiatal a kíváncsiságtól vezérelve bemerészkednek az épületbe, ahol egy versikét találnak a falon és alatta Dinah nevét. Mint kiderül Dinah-nak sikerült egyfajta szerződést kötött a mauzóleummal, melynek értelmében kénytelen minden este visszatérni, addig, amíg a kriptákban raboskodó lelkeket fel nem szabadítja. Szerencsére a lánynak nem egyedül kell végrehajtania ezt a feladatot, mert Vincent felajánlja, hogy vigyáz rá. Szükségük is van egymásra, mivel az egyes kripták nyitjához bonyolult rejtvényeket kell megoldaniuk és a saját kicsavart világukban élő lelkek felszabadítása sem egyszerű feladat. Olykor még az életük is veszélybe kerül.

11. Ruby Saw: Gázt neki, Chiara!

Ezt a könyvet közösen olvastuk Astriddal ebben a hónapban. Viszont a Könyv Kempinges readathon 5. promt-jához is megfelelt (egy könyv, amiben utazás van). Ruby Saw-tól eddig csak a
frissebb megjelenésű könyveit olvastam, de ideje már ez a könyve is a polcomon csücsült. Itt volt az ideje hát, hogy elolvassam. Erről a könyvről majd később lesz még szó, egy bejegyzés keretében. :)

A történet főszereplője Chiara De Felice, aki nem egy szokványos lány. Míg más korabeli lányokat a divat és a beauty téma tartja lázban, addig ő a sebességért és az autókért rajong. Egy gyorsulási verseny alkalmával felfigyel rá egy férfi, Alessio, és vissza nem térő ajánlatot tesz a lánynak. Chiara, így valóra válthatja egy régi nagy álmát. Részese lehet a Forma-1 világának, ráadásul, mint pilóta! Az, hogy az olasz csapat egy női pilótát is benevez a versenyre, alaposan felkavarja az álló vizet. Nem mindenki örül ennek, sokan alábecsülik és sértő megjegyzéseket is tesznek rá. Kérdés, hogy Chiara, hogyan alkalmazkodik a helyzethez, és képes-e megmutatni a világnak, hogy igenis egy nőnek is lehet helye az autóversenyzés világában. A helyzetét az éppen fellobbanó szerelem sem teszi könnyebbé.

12. Ruby Saw: Gázt neki, Család!

A Gázt neki, Család! a Gázt neki! sorozat kiegészítő novellája. Ebben a rövidke kis történetben azt tudhatjuk meg, hogy mi történt Chiarával és a többiekkel a Gázt neki, Chiara! utolsó oldala után. Erre a kis novellára is kitérek majd a regényről szóló bejegyzésben.

13. George R. R. Martin – Landry Q. Walker: Királyok csatája – 5. szám

A Trónok harca az egyik kedvenc sorozatom volt. A Szukits weboldalán pofátlanul olcsón

találtam meg A tűz és jég dala képregény sorozat legtöbb részét, ami az azonos című regénysorozat cselekményét dolgozza fel. Az eddig megjelent képregények közül még ez hiányzott, és várt elolvasásra. Szerencsére sikerült ezt is nagyon olcsón beszerezni az említett weboldalról. Nem túl hosszú és szépen kidolgozottak benne a rajzok. Sok minden ismerős volt számomra a tv sorozatból. Azt viszont, hogy mennyire hűek ezek a képregények az eredeti könyvekhez, sajnos még nem tudom. De ami késik, nem múlik. :)

14. Nicholas Sparks: Üzenete a palackban

Ezt a könyvet néhány bookstagrammerrel közösen olvastam ebben a hónapban. Nem sikerült teljesen befejeznem, nagyjából 70 oldal átcsúszott novemberre, de mivel a nagy része októberi olvasás, így itt említeném meg részletesebben. Erről a könyvről részletesebben, majd egy bejegyzés keretein belül írok.

A könyv főszereplője Theresa Osborne egy harmincas éveiben járó, tehetséges újságírónő. Éppen a szabadságát tölti, amikor egy reggel futás közben talál egy lezárt üveget a tengerparti homokban. A palack egy papírtekercset rejtett, ami egy szívhez szóló levelet tartalmazott. Theresának szimpatikus lesz a levél írója, és egy idő után úgy dönt, hogy szeretné megismerni közelebbről is. Meg is kezdi hát a nyomozást utána. Kérdés, hogy megtalálja-e és valóban olyan-e, mint amilyennek elképzelte.

+1. Stephen King: Az

Ezt a könyvet még augusztusban elkezdtem. A hónap végére eljutottam a felééig, és azóta pihent. Októberben újra elővettem és haladtam vele nagyjából 100 oldalt. Szeretném még idén befejezni. Valószínűleg fel fog még tűnni néhány összegzésben, mivel elég hosszú kötetről van szó. A könyv terjedelméből ítélve úgy gondoltam, hogy megérdemel egy saját molyos kihívást is. A kihívást IDE kattintva tudjátok megnézni.

A történet hét fiatalról szól, akik Derry városában élnek, és akiket különböző okokból kipécéztek maguknak a kortársaik. Viszont nem csak ez köti össze őket. Derry csatornáiban él valami. Valami, ami gyerekekre vadászik. Sosem lehet tudni, hogy milyen alakot ölt magára. Ezzel a rémséggel már mindannyian találkoztak valamilyen alakban. Ahhoz viszont, hogy túléljék Az-t, össze kell fogniuk. Gyermekként viszont nem sikerül vele teljesen leszámolni. 27 év múlva visszatér és újra terrorban tartja Derry városát. A hét fiatal annak idején ígéretet tett, hogyha Az visszatér, ők is visszatérnek a városba és megállítják bármi áron. Kérdés, hogy ez sikerül-e nekik, vagy szörnyet halnak mindannyian.

Összegzés:

Ebben a hónapban egészen sok mindent sikerült olvassak. Zömében ezt a readathonnak köszönhetem. Remélem a november is ennyire tartalmas lesz majd. :)

Leiner Laura: Kezdet (SzJG 1.)

Fülszöveg:

„Na, Cortez is megtalálta a sulit. Éppen ideje volt, nem fogom életem végéig tartogatni a jegyzeteket – sóhajtotta tettetett unalommal az arcán, és becsapta a szekrényajtaját. Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor… És akkor történt, hogy először megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt. Abban a pillanatban, ahogy megláttam, görcsbe rándult a gyomrom, és úgy éreztem, muszáj lehajtanom a fejem, és úgy tenni, mintha csinálnék valamit, máskülönben elárulom magam. Deszkás cipőt, farmert, és bőfazonú fehér pólót viselt, fél vállán hanyagul lógott a hátizsákja, másik kezében a gördeszkáját tartotta. Összevissza meredező haja csak látszólag állt szerteszét, egyébként gondosan megcsinálta, és pont úgy nézett ki, ahogy kell, és ahogy jól áll neki. A folyosó végén Ricsivel beszélgetett, aztán szép lassan minden osztálytársunk köré gyűlt, és hallgatták.

Zavartan turkáltam a szekrényemben, csak néha néztem fel egy-egy pillanatra. – Nézd, megjött Cortez! – jelentette be Virág.

Mintha magamtól nem vettem volna észre.” (részlet a könyvből)

Kiadási adatok:

       Kiadó: L&L 

       Kiadás éve: 2016

  ISBN: 9786155653087

       Oldalszám: 440 oldal 

       Sorozat: A Szent Johanna gimi 1.

       Moly: Katt ide! 

Én és a könyv:

Annyi, meg annyi helyen láttam, hallottam már a Szent Johanna Gimiről. Kisebb koromban azt sem tudtam mi az, csak láttam egy SZJG csoportot. Később eljutott hozzám is a hír, de már későn. Sokáig gondoltam úgy, hogy már túl öreg vagyok hozzá, de tavaly megláttam egy nagyobb akció keretében, így gondoltam miért is ne. Így került hozzám végül a teljes sorozat.

A borítóváltás nekem is szemet szúrt. A régebbi borítókkal jobban szerettem volna őket, de elvileg ezek a könyvek már a Kalauz –t is magukba foglalják. Mindenesetre ez a borító is hangulatos és jól láthatóak a történet szempontjából fontosabb elemek.

Nem ez volt az első Leiner Laura könyvem, mivel korábban már olvastam a Bábel-t is Book of Hails ajánlására, de a két könyvből, csak egy dolgot tudok megállapítani. Leiner Laura fantasztikus! Annyira könnyed, és olvasmányos könyveket ír. Észre se vettem, hogy több mint 400 oldalt elolvastam. :D (meggyűlik mostanában a bajom a hosszabb könyvekkel). Bár szerintem a naplószerűség is közrejátszik az olvasmányosságban.

A történetről:

A könyv maga a szereplők adatlapjaival indult, amelyek már mosolyt csaltak az arcomra és kíváncsivá tettek. Meg akartam ismerni őket jobban, tudni akartam, hogy mi történik, ha ennyi színes és vicces egyéniséget összeeresztenek egy teremben. A hatás nem maradt el. Erről majd később. 

A történet Reni költözésével indult. Megtudhatjuk, hogy most költözött át Budára, és hamarosan megkezdi a tanulmányait a Szent Johanna Gimnáziumban. Menet közben megismerkedhetünk a szüleivel is. Meg kell, hogy mondjam eleinte kissé idegesített Reni gondolkodásmódja. Nehéz volt újra egy 15 éves fejével gondolkodni.

A történet folyamán megismerkedhetünk a 9.B osztály hétköznapjaival. Mivel majdnem minden napról szól egy rövidebb/hosszabb naplóbejegyzés, így olyan, mintha mi is átélnénk a történeteket. Az osztály maga nekem nagyon szimpatikus. Szinte minden diáktípusra találhatunk példát benne. Az egész osztályt megszerettem a könyv végére. Kinga karaktere ugyan az elejétől kezdve ellenszenves volt számomra, de később kiderült számomra, hogy a látszat néha csal, és lehet, hogy kicsit félreismertem. A végére még őt is megkedveltem. A fiúkon nagyon sokat nevettem. Vicces volt, hogy folyton szívatták egymást valamivel, és olykor igen kreatívak is tudtak lenni. Amikor úgy indultak a reggelek, hogy „Ti nem tudtok semmiről.”, akkor már sejteni lehetett, hogy megint csináltak valamit. :D

Még a tanárok is szimpik voltak. Főleg a magyar tanárt szerettem, de Máday igazgatóhelyettes asszonynak is akadtak jó beszólásai. Szigorú nő, de valahogy őt is kedveltem, főleg azután, hogy a suliújsággal kapcsolatban megismerhettem a munkásságát. Engem egy kicsit a régi magyar tanáromra emlékeztetett.

Jó volt átélni Reni hétköznapjait, mert így újra kamasz lehettem. Átélhettem újra, hogy milyen is volt a „pletykálkodás” egy legjobb barátnővel, vagy milyen volt epekedni a kiszemelt fiú után.

Tetszett Reni zavartsága, amikor Cortez közelébe került. Kislányos és nagyon aranyos volt. Cortezről pedig egy ideig nem tudtam eldönteni, hogy hogyan is érezhet, mostanra viszont vagy egy megingathatatlan elképzelésem és alig várom, hogy megtudjam hogyan alakul kettőjük sorsa.

A könyvet és a folytatásokkal kapcsolatosan elég sok mindent elspoilereztem már magamnak, de ezzel együtt is élvezhető a történet. Sőt! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan alakul majd például Virág sorsa. Ezt a „spoilert” várom a legjobban, hogy megtaláljam a könyvben is.

A történet nagyon jól visszaadja a középiskolai hangulatot és az ott uralkodó állapotokat. Többé-kevésbé teljesen reális képet fest. Több jelenetet is találtam, amelyhez hasonlót én is átélhettem akkoriban. Szerintem ezek ilyen tipikus középiskolai mozzanatok, amit nem is gondolnánk, de szinte mindenhol előfordulnak. Számomra az ilyen apróságoktól volt annyira valósághű a történet.

Különösen tetszettek a könyvben elrejtett könyves, filmes vagy akár zenei utalások is. Reni és Arnold könyvszeretete több klasszikusra is felhívta a figyelmem, amelyekre előbb-utóbb majd én is szeretnék sort keríteni. Kedvemre valóak voltak a filmes és zenei utalások is, amelyek kellemes emlékeket idéztek fel, hiszen régen nálunk is nagy divat volt például a High School Musical vagy a Karib-tenger kalózai is. :) Zenei utalások közül pedig muszáj vagyok megemlíteni a Fall out Boy-t. Ismerem és szeretem a zenéjüket már régebb óta (a középsulis évek óra, haha :D), de eddig fogalmam sem volt arról, hogy ki az a Pete Wentz. Tudom, vétek, de Virágnak hála most már tudom ki az. Köszi Virág! :D

Negatívumként annyira sok dolgot nem tudnék hozni. Kicsit unszimpatikus volt Vladár karaktere. Nem tudom, miért nem lehet elfogadni, ha valakinek nincs kiemelkedő művészi érzéke. Nem kellett volna ezért szívóznia, de hát mindenhol akadhat egy hasonló tanár, aki mindennél fontosabbnak tartja a tárgyát. Az viszont szomorú volt, hogy felnőtt létére esélyt sem adott rá, hogy a diákja megmagyarázza a történteket.

Instagram

A következő dolog, ami szemet szúrt, de igazából ez sem nagy dolog, az az, hogy helyenként én a történetet túlságosan meseszerűnek találtam. Reni szülein éreztem ezt főleg, kicsit túlságosan is tökéletesek voltak. A másik, ahol még ez feltűnt Reni és Cortez bizonyos jelenetei. Arra viszont rájöttem, hogy ez megint csak az azonosulási nehézségek miatt van. Bánom, hogy nem találtam rá sokkal hamarabb erre a sorozatra. Ha nagyjából Renivel egyidősen olvastam volna, könnyebben bele tudtam volna képzelni magam a helyébe. :(

Amitől még néha a falra tudtam mászni az a reggeli tini hiszti az öltözködés miatt. Oké, érthető, hogy jól akar kinézni az ember a kiszemeltje előtt, de ha nincs meg a pulcsi, amit fel akar venni, akkor keres egy másikat és nem az apját kergeti az őrületbe. Mindig kell egy B terv is. ;)

Az utolsó dolog, ami bántott az az, ahogy Virággal bánta. Nem tetszett, hogy ennyire butának volt beállítva, és hogy ezt az osztálytársai többször szóvá is tették.

Mire a történet végére értem bizonyítást nyert a régi borítón szereplő marketing szöveg: „Egy gimi, ahová mindenki szívesen járna” 5/5* érte. Ezt nagyon eltalálták! ;)

 

Idézetek:

„ - A barátok nem azért vannak, hogy szépítsék a dolgokat és felvidítsanak? – kérdeztem sértődötten, jelezve, hogy egyáltalán nem tetszik, amit hallok.

- Nem. A barátok azért vannak, hogy észhez térítsenek, ha hibázni készülsz – tárta szét a karját, majd folytatta az olvasást.”

„A színpadon éppen Kinga üvöltött tisztán artikulálva, amitől Virág felriadt.

- Ez már Petőfi? – biccentett a színpadon álló Kinga felé. Arnold előre hajolt, hogy rálásson Virágra, és lesajnálóan megrázta a fejét.

- Ez október 23.

- Na és? – pislogott Virág.

- Aludj vissza, majd március 15-én felkeltünk és akkor képben leszel – susogta Arnold. Virág unottan megvonta a vállát, és ujjaival még inkább szemébe fésülte a haját. Szerintem visszaaludt.”

 

 

A szereplőkről:

Rentai Renáta: A nézőpont karakterünk. Az ő szemén keresztül követhetjük végig az életet a Szent Johanna Gimiben. Nagyon okos és művelt a korához képest. Két legjobb barátra is szert tesz. Titokban oda van Cortez-ért, de shh, ezt ne mondjátok el senkinek!

Antai-Kelemen Ádám: Ő a mi drága Cortezünk. Tipikus menő srác, humorbomba, az osztály közepe. Jártas a popkultúrában, tud gördeszkázni és nagyon jól rajzol. Kiemelkedő az angol nyelvtudása, az irodalom azonban nem az erőssége. Szerettem Cortezt, de számomra Szasza marad az első mindig is a Bábelből. (Vagy majd a 8. kötet végére kiderül, lehet, trónfosztás lesz :D)

Bencze Virág: Kissé butácska, folyton álmos lány, aki odáig van Pete Wentz-ért. Tehetséges a rajzban, a matek azonban olykor kifog rajta. Igazán egyedi módot talált a hangulata jelzésére. A hibái ellenére ő lett az egyik kedvenc karakterem.

Neményi Arnold: Nagyon intelligens, tehetséges srác, a pontosság azonban nem említendő vele egy napon. Mindig ki tudja vágni magát minden helyzetből. Kiemelkedő szinte minden tárgyból, főleg franciából és irodalomból. Nagyon szerettem az elmés poénjait.

 

Összegzés:

Én nagyon szeretem ezt a könyvet, annak ellenére is, hogy nem éppen én vagyok a célközönség. Sokat nevettem rajta és sok kellemes emlékemet felidézte. Szívesen lettem volna egy ilyen színes társaság tagja. Úgy tűnik a Szent Johanna tényleg az a hely, ahová mindenki járni szeretne. Ott az osztályközösségtől az iskola programjain át minden vonzó. Imádtam a könyvben feltűnő valósághű mozzanatokat, illetve az elrejtett utalásokat. Jó volt végre olyan utalásokkal találkozni, amiknek a nagy részét ismerem is. /Talán több magyar ifjúsági könyvet kéne olvasnom?/ Leiner Laura ezzel a könyvével is megvett magának. Kíváncsian várom a folytatást.

(Nem feltétlen vagyok az évfordulók híve, de véletlen pont egy nevezetes dátumra esett a bejegyzés publikálása. Aki olvasta tudja, aki pedig nem, az még kiderítheti. 😉)

Ruby Saw: Inferno

Fülszöveg:

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Szól a díszesre festett felirat az Inferno vörös termében. Azonban ez nem a vendégekre vonatkozik, hanem a lányokra, akik fogságban vannak. Akik akaratuk ellenére játsszák el a megközelíthetetlen dámát. Az életük a tét. Elraboltak, meggyaláztak, kényszerítettek. Nem adom könnyen magam! Nem adom meg az örömet Vergilius-nak! Szerepbe kényszerülök, a színpad az enyém, a nézők pedig velejéig rohadtak.

Pénz beszél, könny csurran, a lányok összeszorított ajakkal táncolnak; mert félnek. Felveszik az álarcot, behódolnak, de a lelküket nem adják.

Kiszabadulok! Nem hagyom, hogy így múljon el az életem. Megtörhetsz, de meg nem ölhetsz!

 

 Kiadási adatok:

Kiadó: Book Dreams Kiadó

Kiadás éve: 2020

ISBN: 9786156155337

Oldalszám: 180

Sorozat: -

Moly: Katt ide!

Megjelenés: 2020. augusztus 9.

Kapcsolódó kihívásért Katt ide!

Én és a könyv:

Korábban már belefutottam ebbe a könyvbe a molyon. Már a fülszöveg és a címkék is azt mutatták, hogy Ruby Saw ezúttal valami teljesen mással készül, mint az eddig megszokott történetek. A cím és a borító is eléggé figyelemfelkeltőre sikerült. Még tavaly olvastam Dante klasszikusát, az Isteni színjátékot, amelynek első része olaszul szintén az Inferno (Pokol) címet kapta. Kíváncsian vártam hát, hogy ez az új könyvben, hogyan fog majd megjelenni. A megjelenési dátum, akkor,- ha jól emlékszem- még nem volt ismert.

Nemrég viszont kaptam egy olyan lehetőséget, hogy előolvashatom az Inferno-t is a közelgő megjelenés alkalmából. Ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget az írónőnek! ❤ :)

 

A történetről:

A történet elején megismerkedhetünk Raven-nel, a natív-amerikai lánnyal, aki Helena városában él egy indián rezervátumban. Hétköznapi életet él a családjával, dolgozik és átlagos problémák nyomják a vállát, amíg egyik nap munkába menet valaki el nem rabolja.

Raven legközelebb az Inferno-ban tér magához, és találkozik a hely vezetőjével, Vergilius-szal. Fogalma sincs, hogy hogyan került oda, illetve miért, de Vergilius készségesen tájékoztatja. Azzal viszont, hogy mennyire rászolgál a hely a nevére, csak valamivel később szembesül.

Az Inferno egy gonosz és sötét hely, ami csoda, hogy létezhet a mai világban. Tárgyiasítják a nőket, tulajdonnak és egyszerű szex-rabszolgáknak tekintik őket. Egy nő számára ez tényleg maga a Pokol, de az odalátogató vendégek ezzel természetesen mit sem törődnek.

Raven az Inferno-nak hála nemsokára új embereket ismerhet meg. Itt találkozik például Lykke-vel, aki már egy ideje az Inferno-ban él. Illetve több férfival is ismeretséget köt, mint például a szexi Angel-lel, a titokzatos Darius-szal és a szép szavú Snake-kel. Igyekszik szövetségeseket találni és titkon a szökését tervezi, hisz eszébe sincs egy ilyen helyen meghalni. Bár az Ördög vigyáz az övéire, a remény azonban még nem hagyott el minden nőt az Inferno-ban.

A könyv ugyan egy rövidebb olvasmánynak mondható, de rettentően cselekménydús. Amikor a végén szembesültem vele, hogy mennyi idő alatt játszódtak le az események nem hittem a szememnek. Egyszerűen olvastatta magát, és pár nap alatt már az utolsó oldalon jártam. Számomra végig fent tudta tartani a feszültséget. Mindig történik valami, egyik szereplő sincs biztonságban és senki sem az, akinek látszik. Szurkoltam Raven-nek, hogy maradjon erős és sikerüljön kiszakadnia ebből a sötét világból.

Az Inferno egy teljesen újfajta történet Ruby Saw-tól. Az eddigi olvasásaimhoz képest a történet jóval sötétebb és kendőzetlenebb volt. Helyenként elszörnyedtem azokon, amit olvastam. Szívemből utáltam az Inferno-t. Az a könyv, ami ilyen erős érzéseket tud kiváltani az olvasóból, nem is lehet más, mint egy nagyszerű kötet. Végül megtaláltam a Dante utalásaimat is, amiket kerestem, és nagyon örültem nekik. Ez a könyv elnyerte a tetszésemet és esélyesnek látok neki egy kedvencelést is. :D

 

Kedvenc idézet:

& „Ne a múlton rágódj, hanem tekints a jövőbe, azt formáld inkább. A múlt démonai csak visszahúznak.”

& „Igyekeztem mosolyt rajzolni az arcomra, de tompák voltak a ceruzáim.”

& „Bíztam benne, hogy minden jó lesz egyszer. Hittem a család erejében.”

& „Magadat kell legyőznöd azért, hogy mások sohase győzhessenek le.”

& „Az élet egyébként szép, csak most felhők takarják a napot, de majd eljön a derű is – mosolygott.”

 

A szereplőkről:

Raven: Egy natív-ameriai lány, aki Helena városában él egy indián rezervátumban. Az ő szemén keresztül láthatjuk az eseményeket. Erős lelkű, hűséges karakter. Az Inferno egyik újonca.

Lykke: Egy szőke és kék szemű, skandináv lány. Raven szobatársa és barátnője lesz. Már egy ideje az Inferno-ban raboskodik, így értékes információforrásnak bizonyul. Könnyen alkalmazkodik, szintén erős nő, aki a körülmények ellenére is képes még remélni.

Vergilius: Az Inferno rettegett vezetője. Nem ismer könyörületet. A neve miatt magának érzi azt a tisztséget, hogy az újonnan érkezőket körbevezesse a Pokolban. Befolyásos és kőgazdag.

Darius: Az Inferno egyik nagy támogatója. Fontos ember, pozíciója ellenére mégis képes normális emberként viselkedni. Mondhatni teljesen kilóg a sorból.

Angel: Angyali név és angyali külső. Az ex tűzoltó szintén gyakori vendége az Inferno-nak. Bármilyen is legyen, nekem akkor is tetszett a karaktere.

Összegzés:

Először is szeretném megköszönni az írónőnek, hogy megtisztelt azzal, hogy előolvashattam ezt a könyvét is. Köszönöm!

Ez a kötet nekem elnyerte a tetszésemet, mert egy olyan sötét világról szól, amiről azt gondolná az ember, hogy semmi jót nem talál ott. Maga az Inferno engem is úgy elborzasztott, mint a főszereplőnket, Raven-t. Főleg a Vörös teremtől akadtam ki. Nagyon reméltem, hogy senki nem kerül oda. A szívem szakadt meg a szereplőkért, és szurkoltam nekik, hogy előbb-utóbb megmenekülhessenek. A történet végig izgalmas volt számomra. Mindig történik valami, egy szereplő sincs biztonságban és senki sem az, akinek látszik. Ezt a könyvet inkább a dark románc kedvelőinek ajánlanám, vagy azoknak, akik elég erőseknek érzik magukat, hogy egy történet erejéig belépjenek az Inferno falai közé. A végén egyik olvasó sem fog csalódni.