Fróna Zsófia: Fegyverek Háza

 Fülszöveg:

Egy lány.

Egy farkas.

Egy tőr.

A harcos lélek küzdeni fog a végsőkig, a gyenge feladja, mielőtt célba érne.

A tizenhét éves Megaira feszegeti saját határait, mindent megtesz, hogy kiderítse, mire hivatott.

Miközben próbál rájönni, valójában hová tartozik, rejtélyes meghívást kap a Fegyverek Házába.

Vajon az a sorsa, hogy fegyverforgatóvá váljon?

Ahhoz harcos lélek kell, Megaira azonban még soha életében nem emelt kezet senkire. Megállja majd így a helyét?

A válaszok keresése közben rájön, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak veszélybe sodorva a világot, amibe csöppent és a jövőjét, ami felé eddig csupán pár lépést tett.

Lehet egy békés természetű lányból fegyverforgató?

Tényleg ezt a sorsot szánták neki, vagy valami egészen mást?

Meg tud küzdeni a rá leselkedő veszélyekkel, vagy elbukik?

A tét hatalmas, sikerén vagy bukásán több múlik, mint gondolná…

Kiadási adatok:

       Kiadó: NewLine Kiadó

       Kiadás éve: 2020

  ISBN: 9786156182425

       Oldalszám: 494 oldal 

       Sorozat: A fegyverforgató 1.

       Moly: Katt ide! 

Én és a könyv:

Az igazat megvallva korábban nem hallottam még erről a könyvről. Valahogy elkerültük egymást. Nemrég azonban megkeresett Fróna Zsófia írónő, hogy nem lenne-e kedvem elolvasni. Persze első dolgom volt csekkolni, hogy miről is van szó. Addigra már annyit tudtam, hogy fantasy, illetve a címét. Már a cím is érdekesen hangzott, és utána megláttam a borítót. Egy farkas és… egy furcsa kés? Érdekes kombináció. (Olvasás után persze rájöttem, hogy a borítón nem egy kés látható.)  És itt már le is ragadtam, a figyelmemet már felkeltette. A könyv útnak is indult hamarosan, már csak várni kellett. Időközben beköszöntött a vizsgaidőszak is. A könyv kicsit „karanténban” csücsült, amíg letudtam a vizsgáim nagy részét, majd január közepén bele is vetettem magam a fegyverforgatók világába. A következőkben erről az érdekes helyről olvashattok.

Ezúton is szeretném megköszönni Fróna Zsófia írónőnek, hogy bizalmat szavazott nekem és elolvashattam a könyvét. Köszönöm szépen! ❤

A történetről:

Nagy-Britanniában járunk. A főszereplőnk Megaira Diamond, egy fiatal lány, aki éppen most fejezte be a gimnáziumot és éppen továbbtanulás előtt áll. A lány azonban tanácstalan. Nem tudja, hogy mi
lesz számára a megfelelő út. Megaira legjobb barátja Tony, akivel sok időt töltenek együtt.  Azon a nyáron sincs ez másként, amikor az események kezdődnek. Egy napon elhatározzák, hogy múzeumba mennek, és megnézik az új kiállításokat. Lenyűgözve nézegetik a különféle kiállítási tárgyakat, azonban egy mindennél jobban vonzotta Megaira-t. Egy indonéz tőr, egy krisz volt az.  A lányt nem hagyja nyugodni a tőr gondolata otthon sem. Egyszerűen nem tudja kiverni a fejéből, és valami furcsa késztetést érez arra, hogy magáénak tudja. Eltökéli hát, hogy megszerzi, kerül, amibe kerül. A lány hamarosan egy borítékot talált az ágyán, miután egy pillanatra látott kiugrani a szobája ablakán egy árnyalakot. A levél egy meghívó volt, amiben arra kérik, hogy jelenjen meg a megjelölt helyszínen és vigye magával a tőrt is.  Meg-nek kétségei támadnak, de úgy dönt, hogy elmegy a találkozóra. Ezután olyan dolgoknak lesz szemtanúja, amelyekre legvadabb álmaiban sem számított volna.

A történet E/3. személyben íródott, és Magaira útját követhetjük végig. Vele együtt merülünk el az újdonságokban és csak annyit tudunk meg a dolgokról, amennyit ő is megtud.

Nem szeretnék elspoilerezni semmit, ezért csak röviden mesélek pár dologról kedvcsinálónak. A fegyverforgatók világa igen különleges hely és megéri közelebbről is megismerkedni vele. 😉 Ez a világ párhuzamosan létezik a miénk mellett. Valószínűleg nem meglepő, hogy a fegyvereknek fontos szerepük van, legyen az egy tőr, egy revolver vagy bármi más, amivel harcolni lehet. Mindegyik egyedi a maga módján. A Fegyverek Háza pedig az a hely, ami összehozza a fegyverforgatókat és a fegyvereiket. Ez egy nem mindennapi újfajta világ, amilyennel eddig még nem találkoztam. Olvasás közben akaratlanul is kerestem a hasonlóságokat és próbáltam valamelyik ismert világnak megfeleltetni, de egyik keretbe sem illett, mindenhonnan kilógott. Elkönyveltem hát magamban, hogy egy új, önálló fantasy világot látok születőben. Ezt az univerzumot pedig erősen átjárja a misztikum, a varázslat és az egyediség. Az már csak ráadás, hogy a történet folyamán találkozhatunk kivételes lényekkel is. Jókkal és rosszakkal egyaránt.

Érdekes pozitívum, hogy ebben a világban mindegy, hogy kezdetben milyen adottságokkal rendelkezik az ember. Ha valakiben megvan az a szükséges plusz, benne van a potenciál, akkor bárkiből válhat fegyverforgató. Nincsenek szellemi vagy fizikai korlátok.

Az új kedvenc helyem felfedezése és a cselekmény dinamikussága mellett nekem semmilyen negatívum nem tűnt fel. A fogalmazás jó, könnyen érthető. A cselekmény gördülékeny és fordulatos. A szereplők izgalmasak és összetettek. Vannak benne humoros jelenetek, párbeszédek. Esélyem sem volt bealudni rajta és ha letettem a könyvet, akkor is gyakran visszatértem hozzá gondolatban. Nem találtam kivetnivalót.

Milyen volt a vége? Érdekes. Azt hittem egy korábbi cselekménynél lezáródik, de tovább mentünk kicsit. Végig vitte a nagyjából 1 éves időintervallumot. Sok kérdésem maradt még megválaszolatlan és úgy érzem nekem kevés volt ez a történet szelet. Az egész tortát akarom! Szerencsére nem kell túl sokat várnom a folytatásra, mert február 5-étől már elérhető lesz e-book formájában a második rész is, aminek Démonok közt lett a címe.

Igazából régen éreztem már ekkora extázist egy könyvvel kapcsolatban. Egyszerűen elvarázsolt. Nagyon megtetszett a fegyverforgatók világa. Bánom, hogy nem találkoztam ezzel a könyvvel hamarabb. Szerintem több figyelmet is érdemelne! :)

Kedvenc idézetek:

„ – Üdvözlök mindenkit a Fegyverek Házában”

„… oda ment, ahol a legjobban érezte magát, ha tanulásról volt szó: a könyvtárba."

„- Azt mondják, ha leesel a lóról, azonnal szállj rá vissza.

            -  És mit mondanak, ha egy szikláról esik le az ember?                      Kapard össze magad?”

„ Mindenkit más nyugtat meg. Az öregasszonyok kötögetnek, én lőni járok.”

„Eddig még semmi sem változott attól, hogy aggódtam miatta.”

„- Az öreg azt hiszi, rosszban sántikálok.

          -   És igaza van?

          -  Olyannak ismersz?

          - Őszintén?”

A szereplőkről:

Megaira: Egy 17 éves fiatal lány, aki most fejezte be a gimnázimot. Nevelőanyjával, Nancy-vel és mostohatestvéreivel Sarah-val és Szvetlánával él együtt. Intelligens, talpra esett leányzó, akinek meg van a magához való esze és kertelés nélkül kimondja a véleményét. Olykor kissé önfejű és kotnyeles. Egy szereplő szavaival élve: „csavaros eszű kis boszorkány”.

Christopher: Egy fenyőillatú csoda! Tehetséges harcos. Az esetek többségében mogorva és szigorú, de sejthetően van valahol egy érzékeny oldala is. Önfejűségből nála sincs hiány. Valami nagy titkot őriz és nem szívesen beszél a múltjáról. Védelmező típus. Az egyik kedvenc karakterem lett.

Tony: Megaira legjobb barátja. Szeret lőni, és sok lövész versenyen is részt vett korábban. Tehetséges a maga területén és elég magabiztos. Megfontolt, viszont olykor képes butaságokat is csinálni. Szeret elegánsan öltözködni, szinte mindig élére vasalt szövetnadrágot visel inggel és hozzá illő mellénnyel.

Farkas: A leírás alapján az európai farkasnál kétszer nagyobb állatot kell elképzelni. Bundája szürke. A hátán és a fején inkább sötétebb színű, mint a lábain. Az egész testén csigavonalak futnak a bundájában. A kezdetektől fogva Megaira mellett van és segít neki, ahogy tud. Vadon élő állat lévén öntörvényű jószág, és hajalmos elcsatangolni.

Összegzés:

Egy igazi harcos fantasy, különleges világgal és fordulatos cselekménnyel. Olyan könyv, ami már az első oldalon képes berántani, majd a további közel 500 oldal alatt szépen köréd fonódik és apránként varázsol el, hogy a könyv vége után újra vissza akarj térni a fegyverforgatók közé. Picit spoiler, de mindezt függővég nélkül valósította meg. A történetet erősen körbelengi a misztikum és még rengeteg rejtély vár felderítésre. Annyi mindenre lennék még kíváncsi! A legjobban persze most Christopher foglalkoztat. Főleg, hogy beigazolódik-e a gyanúm őt illetően, vagy történik-e valami, amit eddig is reméltem, vagy hogy egy totálisan más fordulatot kapok-e. Apró megjegyzés a borítót illetően – ami csodálatos, és minden elemének fontos szerepe van -, az a farkashoz kapcsolódik. Pontosabban a bundájához. A történet szerint szürke bundájú, én mégis sokszor feketével képzeltem el. Szerintem ez már így is marad. Ez a szín jobban passzol hozzá a fejemben, illetve a borítón is jobban mutat. Hogy kinek ajánlanám? Fantasy kedvelőknek mindenképp! Ezen kívül bárkinek, aki szívesen megismerkedne egy újfajta harcos, de mégsem erőszakos világgal.