Eszes Rita: Rókatündér

Fülszöveg:

Ha igazán szereted, elengeded?

Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.

Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.

Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.

Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.

Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?

És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?

Kiadási adatok:

       Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

       Kiadás éve: 2018 

  ISBN: 9789634575313

       Oldalszám: 290 oldal 

       Sorozat: -

       Moly: Katt ide! 

Én és a könyv:

 Már a megjelenése óta szemeztem ezzel a könyvvel. Tetszett a figyelemfelkeltő, színes borító és miután a fülszöveget is elolvastam, tudtam, hogy ez a könyv kell nekem. Az olvasás azonban mégis váratott magára. Ugyan bevonzott Japán, de elterelődtem a mangák irányába. 😅 Nemrég viszont elkezdtem vele szemezni és mivel volt hozzá kihívás is (ami azóta lejárt), végre rávettem magam az olvasásra. De megérte-e? Lássuk csak!

A történetről:

A történet főszereplője Midori, aki a nagymamájával él egy erdei házban. Akár egy hétköznapi japán lány is lehetne, de van egy probléma. Különleges ismertetőjegyei miatt erősen elüt az átlagtól. Mit is mondhatnék, nehéz a kicunék élete az emberek között, de annyival varázslatosabb a természetben. Midori nagyjából egy éve megismerkedett egy különc fiúval, Akirával, aki szívesen időzött a tengert fürkészve az erődhöz közeli kilátónál. Midori hűségesen látogatta, hallgatta és bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük. Kár, hogy Akira nem ismerte Midorit, csupán egy szelíd rókával találkozhatott. Ez a „barátság” azonban már a könyv elején veszélybe kerül. Fukuda szenszei látogatása ugyanis egy újfajta lehetőséget is hozott magával. Midori esélyt kap arra, hogy megismerje, milyen az emberek között élni. Cserediák lehet egy oszakai középiskolában. Midori maradni szeretne, de kénytelen beleegyezni. Oszakába költözik, ahol rengetek új, színes egyéniséget ismerhet meg, és az igazi kalandok és bonyodalmak még csak ezután kezdődnek.

Érdekes volt látni Midori szemén keresztül Oszakát és az ottani életet. Mivel a lány egész addigi
életében az erdei házban élt, az olvasó könnyen tudott vele azonosulni, hisz sok esetben mindkettőnek új a nyüzsgő japán városi élet. Személy szerint én még nem jártam Japánban, így nekem is teljesen új volt minden. Lenyűgöztek a leírások. Sok új dolgot megtudhattam a történet által. Korábban olvastam egy interjút az írónővel az Írásaim tárháza blogon (LINK), amelyből azt is megtudhattam, hogy a kapott információk mind hitelesek, hiszen az írónő maga is járt a diákéveiben Japánban. Ez csak még különlegesebbé tette ezt a könyvet.

Érdekes volt még maga a kicune téma is. Tetszett ez a mágikus szál. Enélkül csak egy szimpla kis romantikus történet lett volna. Igazán színessé tette a történetet. Az, ami nem tetszett ezzel kapcsolatban az az, hogy Midori túl sokáig vívódott, hogy elmondja-e a választottjának vagy ne, de érthető, mert nehéz volt meghozni ezt a döntést. A kicunék világáról többet is olvastam volna még. Kíváncsi lettem volna a nagyanyó korábbi életére is.

A könyv igazán cselekménydús. Pár nap alatt sikerült elolvasnom (szerencsére ráértem). Viszont akadtak apró hibái is. Az egyik az elnyújtott vívódás, amit már említettem. A másik kettő pedig szerintem egy kiszámítható és egy kicsit klisés csavar, ami ugyanahhoz a szereplőhöz köthető. Többet nem árulnék el erről. Annyira nem volt zavaró.

A történet egyik központi témája a vívódás. Midori szinte folyamatosan ezt csinálja. Korabeli társaihoz hasonlóan ő is eléggé bizonytalan néhány dologban. Most kezd saját döntéseket hozni, ráadásul egy teljesen új környezetbe is került. Midorit frusztrálja a városi élet és az új problémákkal sem nagyon tud még az elején mit kezdeni. Vívódik a rókalét és az emberlét között. Alaposan körbejárja a problémát, és ebből kifolyólag a könyv tele volt bölcseletekkel is. Elég sok mindent kijegyzeteltem belőle. :)

 

Kedvenc idézetek:

„- A titkok nem viharfelhők, Midori. Nem tudsz behúzódni valahová, és kivárni, hogy eltűnjenek a fejed fölül maguktól. Inkább olyanok, mint a víz cunami idején. Egyszer csak elviszik mindened. – Kifújja a füstöt, aztán hosszan utánanéz, ahogy magasra emelkedik az esti sötétségben.”

„Csalogatom nagyanyót. Ha Inarit választom, az ő régi életét választom. Az évszázadokat választom, a szabadságot, az egyedüllétet. Az erdő ölelését, a szél simogatását és a tenger énekét. Akkor emlékké válik, hogy valaha volt egy fiú, aki úgy érintett, úgy szeretett, ahogy már csak a természet lesz képes rá.”

„Ha állandóan mások véleményén tipródnék, megfájdulna a fejem.”

„A tegnapi igazságok ma már csak szélben szálló virágszirmok. Minden múlandó.”

„… lélegezz! És gondolkodj! Ha most elmenekülsz, és nem találnak itt, csak rosszabb lesz! Nem menekülhetsz örökké! Nem fordíthatsz hátat mindennek, hogy megint legyőzzenek!”

 

A szereplőkről:

Midori: Egy különleges japán tinédzser lány. Hosszú évekig élt a nagymamájával egy erdei házban, távol az emberektől. Oszakába kerül cserediákként. Felénk, hagyománytisztelő és segítőkész. Szerintem sokat segített a barátain. Több nehéz döntést is meg kellett hoznia, de alaposan mérlegelt előttük. Vörös haja miatt erősen kitűnik a tömegből.

Akira: Egy majdnem hétköznapi japán fiú. Művészlélek. Midorival különleges kapcsolatot alakított ki. Vicces, intellingens típus. Olyan, aki tudja, hogy mit akar és képes küzdeni érte. Nem mellesleg az átlagtól eltérően hosszú, szamurájos haja van. *-*

Rei: Midori újdonsült barátnője. Igazi lázadó alkat. Még keresi a helyét a világban. Az édesapjával él, aki a munkája miatt sajnos keveset van otthon. Elég izgalmasra sikeredett az utolsó éve.

Tristan: Svéd származású cserediák, ragyogó kék szemekkel. Humoros, és egy igazi csajozó gép. Hála az égnek nem kellett csalódnom benne.

 

Összegzés:

Összességében nekem elnyerte a tetszésemet ez a kötet. Egy különleges elemekkel színesített romantikus történet szinte mindig jó olvasmány. Tetszett, hogy sok mindent megtudhattam a japán hétköznapokról és a kultúráról. A történet izgalmas és varázslatos volt, a karakterek pedig összetettek, humorosak és gondolkodóak. A borító és a fejezeteknél lévő illusztráció pedig csodálatos. Szívesen ajánlom azoknak ezt a könyvet, akik szeretnék megismerni Japán egy szeletét, vagy csak egy varázslatos, romantikus történetre vágynak. :)