Alkohol, drogok,
pénz, szórakozás, ez a szlogenünk. Úgy tűnt, semmi sem fontosabb számunkra a
bulinál, és ez komolyan így is volt egy bizonyos napig. Vergilius szemet vet a
Savage-re, ami miatt háború kezdődik az Inferno-val. Fenyegetések,
tettlegesség, rémület váltja fel a szórakozást. Az Inferno személyzete kemény,
de mi sem vagyunk cukorból. Megmutatjuk, hogy edzette meg az öt árvát az élet!
Nem hódolunk be! Harcolunk egymásért és a Savage-ért!
Mind a pokolban vagyunk,
és olykor itt is van háború…
Kiadási adatok:
Én és a könyv:
Amióta
megláttam a borítót, azóta izgatottan vártam ezt a könyvet. Azzal, ahogy az
írónő apránként csepegtette a részleteket képek vagy idézetek formájában, csak
még kíváncsibb lettem rá. Az Álomfogó sorozat az egyik kedvencem Ruby
Saw-tól és izgatottan vártam, hogy milyen történeteket rejt még az az
univerzum.
Ezt
a könyvet recenziós példányként olvashattam, amit ezúton is szeretnék
megköszönni az írónőnek!
A történetről:
A történet 8 éjszakára, vagyis fejezetre bomlik. Ez idő alatt közelebből is megismerkedhetünk egy nem hétköznapi családdal. A családfő, az apa Sebastian. Lényegében neki köszönhető, hogy az öt hányattatott sorsú fiatal, Ransom, Leo, Dimitrij, Leah és Mathys a nehéz gyerekkoruk után megtapasztalhatták, milyen egy család részének lenni, és esélyt kaptak egy jobb életre. Seb a már felnőtt gyerekeivel együtt üzemelteti a Savage nevű sikeres éjszakai klubot. Az egyik este azonban nem várt vendégük érkezik. Egy férfi, aki maga volt az Ördög. A Savage-et akarta és még valamit, ami az egyik legkedvesebb volt a család számára. Eltökélte, hogy így vagy úgy, de megszerzi, amit akar.
A történet in
medias res módon kezdődik és fokozatosan ismerhetjük meg a részleteket Leah
szemszögén keresztül. Bepillantást nyerünk egy Savage-i buliba, illetve
megismerkedünk a szereplőkkel is. A konfliktust az Ördög, Vergilius megjelenése
hozza el a nyugodt hétköznapokba. A „háború” alatt érdemes megfigyelni az egyes
karakterek működését, fejlődését. Ahogy az lenni szokott egy szorult helyzet,
egyesekből a legjobbat hozza ki, másokból a legrosszabbat. Mindenesetre
bebizonyosodik, hogy az összetartásra igen nagy szükség van ilyen vészterhes
időkben. Az alapból is egymáshoz közel álló szereplők, így még közelebb
kerülnek egymáshoz.
Leah mindig is
különleges kapcsolatot ápolt a fogadott testvéreivel. Kezdetben furcsa volt,
később pedig alaposan megnehezítette kiválasztani azt, hogy végül is kinek
szurkoljak. Kiszámíthatatlan volt ez a rész egy pontig. Nem lehetett tudni,
hogy hol fog partot érni, és az úton végig lehetett szurkolni a kedvencünknek.
Egyszer volt egy olyan kérdés a Rubyverzum csoportban (ITT), amely arra
irányult, hogy a leírások alapján ki a kedvenc vad férfi karakterünk. Akkor még
nem ismertem a történetet, de a leírás és a kapcsolt képek alapján Dimmie és
Mathy között vacilláltam. Most a könyv után inkább Dimmie-t választanám, de Mathy
is szerethető volt.
A könyv hangulatát
hirtelen és fájdalmas váltás jellemzi. A gyanútlan olvasó nyugodtan követi a
szereplők életét, hiába az Ördög fenyegető megjelenése. Azután rájön, hogy amit
tapasztalt csak a vihar előtti csend volt. A folytatás pedig maga az élet-halál
harc. Az első csapás után egyre gyorsabban pörögnek az események és mindez
kegyetlenül magával sodorja Leah-t és a többieket.
A könyv
különlegessége, hogy az olvasó két befejezés közül választhat. A választható
befejezések közül nekem az elsővel lett teljes a történet. Számomra az adta meg
a drámai lezárást és a katarzist. A második befejezésben az Ördög viselkedése
szerintem karakteridegen volt.
Kedvenc idézetek:
„Azt
hittem, az élet tündérmese, de végül rá kellett jönnöm, hogy nem az, csupán
rózsaszín tütübe bújtatott túlélő horror.”
„És
szerintem ez az igazi, önzetlen szeretet: Szeretni egy olyat, aki nem tud
nekünk semmit sem adni, csupán önmagát.”
„Csak
arra vágytunk, hogy szeressen minket valaki. A múltunkat kitörölje, a
jelenünket kiszínezze, a jövőnket pedig reménnyel töltse meg.”
„Nem
érdekel, hogy én vagyok a gyengébbik nem egyetlen képviselője, a családomat nem
fogom a tűzvonalban hagyni.”
„Azt
hiszem, nekünk sikerült a káosz közepén elkapni a napfényt. Egy kis világot
nyitni, ami onnantól csak a miénk volt.”
A szereplőkről:
Leah: Egy fiatal kubai
származású lány. Bár a szülei lemondtak róla, a sors mégis egy új családhoz
vezette. Magabiztos, és érzelmes lány. Bármit megtenne a fogadott családjáért.
Dimmie: A család
technikai zsenije. Megfontolt viselkedés, őszinteség és egyfajta kimértség
jellemzi. A félreértések elkerülése végett, azonban meg kell jegyezni, hogy tud
ő vad is lenni, ha akarja.
Ransom:
A legidősebb vad. Kissé lobbanékony, de felelősségteljes. Szereti és óvja a családját. Hajlamos elfojtani az érzéseit.Sebastian: Gondoskodó apa.
Nagyon fontosok neki a fogadott gyermekei. Egyszer már megjárta a pokolt. Erős,
és józan gondolkodású karakter.
Összegzés:
Összességében egy olyan történetet kaptam,
amire érdemes volt várnom. A karakterek jól kidolgozottak és szimpatikusak
voltak számomra. Tetszett, hogy jól nyomon követhető volt a bennük lezajló
lélektani változás. A történet vége pedig érdekfeszítő és érzelmes volt.
Szívesen ajánlom ezt a kötetet a romantikus regények és az írónő könyveit
kedvelőknek! 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése