Trish Cook: Éjjeli napfény

Fülszöveg:

A 17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazából az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak.

Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét.

Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük -, örökre.

Kiadási adatok:

       Kiadó: Maxim Kiadó

       Kiadás éve: 2018

  ISBN: 9789632619293

       Oldalszám: 222 oldal 

       Sorozat: -

       Moly: Katt ide!

A könyvről:

A könyvet és a filmet tavaly elég nagy hype övezte. Sokan írtak/beszéltek róla. Engem végül Book of Hails értékelése győzött meg arról, hogy érdemes lenne adnom neki egy esélyt, így be is szereztem a könyvet még tavaly év végén. Kicsit azonban még állnia kellett a polcomon. Valahogy mindig közben jött valami, illetve az esetek többségében máshoz volt kedvem. Nem rég azonban a kezembe vettem és „Miért ne?” módon belevágtam. Szabályszerűen faltam az oldalakat. Kicsit ugyan elspoilereztem pár dolgot, amikor belenéztem egyszer a filmbe, de így is élvezhető volt.

A könyv ajánlói között szerepel egy olyan, hogy „remek olvasmány a Minden, minden; a Csillagainkban a hiba és a Nap nap után rajongóinak.” Ezzel most egyet kell értenem, mert tényleg hasonlít rájuk a történet. Ugyan a Csillagainkban a hiba régen mélyebb benyomást tett rám, mint ez a könyv, mégis azt mondom, hogy igenis felemelkedik hozzájuk ez a történet.

A borító gyönyörű, hangulatos. Szépen visszaadja a két szereplő közötti izzást és boldog pillanatokat, befejezést ígér az olvasónak. Megjegyezném még a borító belsőt, amely csodás és nagyon ötletes szerintem. Tetszik a csillagos égbolt az Aurora Borealis felsejlésével (ha az akar lenni).  Imádom!

🤚 A bejegyzés spoilereket tartalmaz!

A történetről:

A történet maga nagyon gyors lefolyású. Ahhoz képest, hogy nagyjából 3 hónapot ölel fel a cselekmény, nekem olyan volt, mintha csak egy hét lett volna. Szerintem egy-két mondatban utalni lehetett volna helyenként arra, hogy több idő telt el, mint 1 nap. A végén persze még jól is jött ez a rapidtempós időkezelés, de egy kicsit előre szaladtam.

Történetünk kezdetén megismerkedhetünk Katie Price-szal, aki a főszereplőnk, illetve a nézőpontkarakterünk lesz. Hamar bemutatásra kerül az apa, a legjobb barátnő és az imádott srác is. Részletes információkhoz juthatunk Katie betegségéről is, illetve bepillantást nyerhetünk a múltjába és hétköznapjaiba. Ezekkel a részekkel szép lassan felépítjük a jelen helyzetet és az olvasó gyorsan képbe kerül arról, hogy mi is történik Katie-vel jelenleg.

A súlyos betegsége miatti óvintézkedések szavatolják számára a nem teljesen boldog, de mindenesetre tartós életet. Azonban, ahogy ez lenni szokott valami mindig közbe jön és átrendezi a szépen eltervezett jövőnket. Ez történet Katie-vel is, amikor a ballagása estéjén találkozik élete szerelmével a vasútállomáson. Katie élete azon az estén megváltozik. Charlie-val való közös perceikben végre érezheti, hogy él, és az addig korához túl komoly lány, úgy kezd viselkedik, mint egy igazi kamasz. Elképesztő, hogy milyenné teszi az embert a szerelem.
Felhőtlennek és már-már tökéletesnek mondható randijaik alatt jobban megismerhetjük a két karakter jelenét és múltját, miközben tanúi vagyunk érzelmeik erősödésének. A szöveg alapján úgy tűnik, hogy minden nap találkoznak, és együtt töltik az idejüket. Kissé talán gyors a tempó, de érthető, hogy látni akarják egymást. Alig tölthetnek együtt valamennyi időt, sajnos máris beüt a tragédia. Onnantól kezdve még jobban felgyorsulnak az események és a végéig meg sem állnak.

Szerettem Katie és Charlie jeleneteit. A lány zavarában mindig nagyon viccesen viselkedett és ez Charlie reakcióival kiegészítve mind nagyon aranyosnak hatott.

Igazából nem tudom, hogy mit vártam egy olyan történettől, amely csupán csak 222 oldalas. Hamar és gyorsan elolvasható volt, pár nap alatt végeztem vele. Az események folyamatosan görgetik előre a cselekményt és nincsenek üres járatok, felesleges kitérők benne. Talán egy kicsit hosszabb történetre, bővebb kifejtésre vágyok, így utólag. Túl hamar lett vége, olvastam még volna ezt a könyvet, annak ellenére is, hogy helyenként kissé idegennek hatott a tini románc (sajnos a korral jár, de mégis szeretem az ilyen könyveket).

Kedvenc idézet:

„ - Hú, nekem muszáj mennem.

-   Mégis hová sietsz ennyire? – kérdezi Charlie, miközben megpróbál lépést tartani velem.

Erre rávágom az első dolgot, ami eszembe jut.

-   Tudod… a macskám.

Az igazat megvallva, nincs is macskám és nem is volt soha. […]

-   Szóval a macskád – vigyorog rám Charlie, mintha csak a gondolataimban olvasna.

-   Igen, az – ontom továbbra is a szamárságokat. – El… elpusztult ugyanis.

[…]

-   Akkor hát… nem is kell annyira sietned…

-   De, de… mert előkészületeket kell tennem… a temetésre… a macskáéra – dadogom.

Hiába, reménytelen eset vagyok.”

A szereplőkről:

Katie Price: Éppen elballagott a középiskolából, amikor megismerhetjük. Sajnos súlyos betegségben (XP) szenved, ami annyit tesz, hogy rendkívül érzékeny az UV sugarakra, így a napfény akár a halálát is okozhatja. Nagyon muzikális, tehetséges és vicces lány. Figyelemre méltó az apjával való kapcsolata. Egy igazán szenvedélyes embert ismerhettem meg általa.

Charlie Reed: Korábbi úszóbajnok, az iskolai közösség központi szereplője. Egy baleset azonban keresztbe tette úszó karrierjének. Segítőkész, tiszta lelkű és odaadó fiatalember. Minden szempontból nézve tökéletes. Talán túlságosan is. (Kíváncsi lennék, hogy egy ilyen srácot mi fogott meg kezdetben egy Katie féle lányban, a szépsége vagy dala.)

Morgan: Katie legjobb barátnője, aki kitartóan mellet van és támogatja, illetve olykor próbája kimozdítani a csigaházából. Nagyon szereti Katie-t. Róla annyira sok mindent nem tudunk meg. Ő a belevaló barátnő a történetben, akinek meg van a saját kis története a könyvön belül.

A filmről:

Ez a film is azok közé tartozott, amiknél azt mondtam, hogy nem nézem meg, amíg el nem olvastam a könyvet. Jól döntöttem. A film hasonlóan gyors tempójú, mint a könyv. Helyenként éreztem némi hézagot, főleg a ki nem mondott gondolatok miatt, de ezeket kiegészítette nekem a könyv, és így könnyebben megértettem a szereplők indokait.

Bella Thorne jól játszotta Katie karakterét, illetve az ifjú Schwarzenegger is egész jól szerepelt. Nagy színész játékról mondjuk nem nagyon lehet beszélni egy kb. 1,5 órás filmben, ami két kamasz tiszavirág életű szerelméről szól, de aki jó, az egy rövid filmben is tud jól játszani, a filmkritizálást azonban inkább meghagyom a hozzáértőknek. :)

Két nagy pozitívumot leletem a filmben. Az egyik az, hogy kifejezetten könyvhű, mind párbeszédeket, mind cselekményt tekintve. A másik az, hogy ennek sikerült elérni azt, amit a könyvnek nem. Jól átjött a drámai hatás, az utolsó 20-25 percet végig sírtam. Szóval zsepid legyen, ha belekezdesz!

Összegzés:

Összességében nekem tetszett a könyv. Egyedül a rövidségét tudom kifogásolni, illetve a gyors történetvezetést. A főszereplők között végig meg volt az izzás és a közös jeleneteik is jók volt. A könyvnek elsősorban szerintem az lett volna a célja, hogy egy viszonylag népszerű, romantikus köntösbe bújtatva felhívja a figyelmet az XP-re. Véleményem szerint sikerült is neki. Aki olvassa/olvasta az mind rengeteg információt megtudhat a betegség velejáróiról, illetve lefolyásáról. Gyorsan olvasható, könnyű szövegezésű könyv. Ajánlom bárkinek, aki szereti az ehhez hasonló történeteket.