N.K. Jemisin. Az ötödik évszak

Három ​szörnyű dolog történik egyetlen nap leforgása alatt. A szürke kisvárosi életet élő Essun arra tér haza, hogy férje brutális módon végzett a kisfiukkal, majd elmenekült és erőszakkal magával vitte a lányukat. Eközben a hatalmas Sanza ― az egész világot befolyásoló birodalom, aminek találmányai évezredek óta a civilizáció alapjait képezik ― összedől, mert teljes lakossága egy őrült bosszújának áldozatául esik. S végül, a Rezdületlenként ismert kontinens szívében egy óriási, vöröslő repedés keletkezik, és az általa kiokádott hamu elsötétíti az eget. Egyesek szerint évekre. Mások szerint évszázadokra. 

Ebben a haldokló és halálos világban Essun mindent meg fog tenni, hogy megmentse a lányát, és bosszút álljon a férjén. Az utolsó tartalékaiból tengődő, napfény, ivóvíz és művelhető termőföld nélkül maradt Rezdületlenben pedig kitörni készül a háború. Egy végső, nagy leszámolás a nemzetek közt, amit nem a hatalomért vagy a földért vívnak majd, hanem a túléléshez szükséges alapvető forrásokért. Essunt viszont nem érdekli, hogy az ismert világ összeomlik körülötte: ő maga fogja puszta kézzel elpusztítani, ha ezt kell tennie a lánya megmentéséért.

A fantasy a kedvenc műfajom. Minden egyes fantasy könyv új világot mutat be és új dolgokat ismertet meg az olvasókkal. Ezáltal kiránt a szürke és unalmas hétköznapokból. A fantasztikus irodalom iránti rajongásom a Fairy Oak című sorozat és a Meselovagok című trilógia elolvasása után kezdődött. 

Minden író igyekszik valami különlegeset és utánozhatatlant létrehozni, mindannyian új világba kalauzol el minket, átlagembereket. Általuk számos kalandban vehetünk részt, és olyan helyeket barangolhatunk be, aminek csak a képzelet szabhat határt. Ez azonban nem egyszerű feladat és bizony beletörhet az emberke bicskája. 😃

De N. K. Jemisin nem ilyen ember. Ő egy ízig vérig egyedi fantázia világot teremtett, tele érdekes szereplőkkel és egy igazán figyelemre méltó világgal, izgalmas cselekménnyel.

A helyszín egy kontinens, amit Rezdületlennek hívnak. Ez a név meglehetősen ironikus, hiszen ez a föld minden csak nem rezdületlen, ugyanis itt állandóak a földrengések, kitörések, vagyis folyamatosan mozgolódik. Vannak azonban olyanok, akik képesek a föld mozgásait korlátozni, irányítani. Ők az orogének vagy gúnynevükön roggák.

Illetve ott vannak még a kőfalók és geomérek, de róluk a könyvben bővebben olvashattok. ( A köny végén van függelék, amiben elmagyarázza az ismeretlen fogalmakat pl: mik az őrzők, stb... Olvasás előtt érdemes belenézni)😊

Az orogének a krónika szerint veszélyt jelentenek a társadalomra ezért a képesség nélküli emberek megvetik és félik őket. Emiatt, ha kiderül, hogy valaki orogén gyakran gyilkosság áldozatává válik. Másik esetben a Fulkrumba kerül, ahol az őrzők jelenléte mellett megtanulja  használni a képességét és a rá bízott feladatokat ellátni. Ők a birodalmi orogének.

Az embereket közökbe rendezik, ezek lehetnek kisebb falvak vagy városok. A közök lakóit kasztokba sorolják, ez afféle vezetéknévként is szolgál, valamint az évszak eljövetele során betöltendő feladatokat is meghatározza. Pl.: erőshátú, ellenálló, innovátor, vezető, stb...

És e világ fölött ott keringenek az obeliszkek, amelyek egy letűnt társadalom emlékei.

 A világ felépítésről nagyjából ennyit érdemes tudni. J

A nézőpont karakter Essun, az ő fejezetei egyes szám második személyben íródtak, ami számomra nagyon érdekes volt.

Essun egy nagyon erős és összetett személyiség. Nagyon szerettem a gondolkodás módját, a kitartását, azt, ahogyan magába folytja az érzelmeit. Nagyon sokan vagyunk a jelenben is olyanok, akik magukba zárkóznak és inkább elnyomják a fájdalmat, inkább nem gondolnak rá csak ne fájjon. Essunnak szüksége van az erejére, ahhoz, hogy megtalálja a lányát Nassunt. Emiatt az Uche iránti gyászát mélyre temeti magában. Essun egy fantasztikus női karakter, annyira komplex, annyira elcseszett élete van és mégis képes mindig talpra állni. Igyekszik megtalálni a helyét a világban, nyugalomra találni de, amikor ez nem sikerül harcosként indul útnak az utolsó reménye után, ami még békét hozhat számára, az egyetlen dologért, amiért egy anya küzdhet, a lányáért.

Egyike lett a kedvenc könyves szereplőimnek.

Essun-on kívül persze még rengeteg kedvelhető és kevésbé szerethető karakter van. De kiemelném Alabástromot, aki az eddigi legsokoldalúbb férfikarakter, akiről valaha olvastam. Egy roppant érzékeny és erős személyt ismerhettem meg benne. Tisztában van a világgal, amiben él. Ismeri annak kegyetlen oldalát is és szembe is néz vele.

A szereplők egyike sem fekete vagy fehér, mindegyiknek megvannak a jellemző tulajdonságaik, egyedi történettel rendelkeznek.

Igazán élvezetes volt őket megismerni őket, ugyanakkor ez még csak a trilógia első kötete, ezért inkább az írónő a világ működését mutatja be és megismertetése minket a szereplőkkel, azok háttértörténetével. A kapcsolatok és a kontinens egyszerre rajzolódik ki előttünk. Persze még korántsem láttunk mindent. 😉😊

Erről a könyvről semmi rosszat nem tudok mondani. Imádtam. A világfelépítés csodás, a szereplők egyediek, a történet érdekes és izgalmas.

Ezt a könyvet minden fantasy rajongónak el kell olvasnia, elsősorban nekik ajánlom, másodsorban pedig azoknak, akik szeretnének valami egyedi történettel gazdagodni.

Pontosan az ilyen könyvek miatt érdemes fantasy- t olvasni. A fantázia világa tárt karokkal vár mindenkit.  😃