Nem emlékszem, hogyan kerültem a jeges vízbe, de valamiben biztos vagyok – nem baleset történt és nem akartam megölni magamat.
Azt mondják, tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb. De egy tinédzser lány nehezen tesz különbséget a kettő között..."
A 13 perc megragadó YA pszichológiai thriller Sarah Pinboroughtól – emberekről, félelmekről, manipulációról és az igazság erejéről. A könyv szerzőjét a magyar közönség a Ne higgy a szemének! című pszichológiai thriller kapcsán ismerhette meg.
A könyv filmes jogai már elkeltek, a regényből készült sorozatot a Netflixen láthatják majd a nézők.
A
könyv értékelése előtt szeretnék szót ejteni egy fontos témáról, a barátságról.
A
legtöbb ember életében fontos szerepe van a barátoknak vagy azok hiányának.
A
barátság minden ember számára mást jelent, illetve vannak olyanok is, akiknek
nem is igazán fontosak a barátok. Számomra a barát olyan akiben megbízhatok,
akivel együtt sírok és nevetek, aki elfogad engem akármilyen hülye legyek is,
aki őszinte és ki meri mondani a véleményét, még ha az nekem nem is tetszik.
Cserébe én is ezt teszem és minden erőmmel azon vagyok, hogy ha csak egy percre
is de mosolyt csaljak a szemekbe
Ezt
azért említem, mert Sarah Pinborough 13 perc című könyvének fő témája a barátság.
Szereplők:
Rebecca/Becca/Bex, Natasha/Tasha, Hayley, Jenny, Hannah, Jaime, pszichológus: Dr. Annabell Harvey,
felügyelő: Caitlin Bennett , Süti 😊
A
középpontban öt 16 éves lány áll, akik a helyi középiskola tanulói.
Tasha
egy igazi méhkirálynő, az iskola szépe, kitűnő tanuló, a tanárok kedvence. Ő a
menő lány, oldalán legjobb barátaival Jenny-vel és Hayley-vel. Mindhárman
szőkék, szépek és csinosak ugyanakkor nem éppen a kedvességükről híresek.
Mindhárman tehetségesek valamiben, és mindhármójuknak van valami jellemző
tulajdonsága.
Tasha egyke ezért
a szülei mindent megadnak neki, amit csak szeretne. Emiatt nagyon beképzelt és
dölyfös, sokat ad a kinézetre, a barátait is ez alapján választotta. De az
idilli életének egyszer csak vége szakad és kénytelen lesz kedvesebb lenni, vagy legalább úgy tenni.
Itt
kerül a képbe Becca, aki kisiskolás korában Tasha legjobb barátnője volt,
csakhogy a kissé duci kislányt már nem látta szívesen a soraiban. Ezt követően
Becca a gúnyolódás céltáblája lett. Azóta pedig Becca csinos és belevaló
tinilány lett, egy gitáros sráccal jár és éli a mindennapjait. Ez azonban nem
ilyen egyszerű, ugyanis a régmúlt eseményei miatt súlyos önbizalom hiánnyal
küzd, ami Aiden-nel való kapcsolatára is kihat. Nem érzi elég jónak magát a
fiúhoz, akit ez a probléma már eléggé feszélyez. Az Aiden-nel való jelenetekben
mutatkozik meg a lány törékeny oldala.
Ami
tetszett Becca karakterében az az, hogy művész és okos is, amit nem sokan
feltételeznek róla. Tetszett az ahogyan a végén talpra állt és megküzdött azzal
a démonnal, aki gyerek kora óta kísérte, hogy ki tudott lépni a bűvköréből. Ami
viszont irritáló volt számomra az ahogyan Becca Hannah-val bánt.
IDÉZET: "Hannah mindig rendelkezésre állt. Hannah mindig örömmel látta Beccát. Becca fájdalmasan tudatában volt annak, hogy immár alapjában véve a legjobb barátnője a legunalmasabb lány az iskolában, akinek a nevére öt év múlva senki nem fog emlékezni. Jókora zuhanás volt ez ahhoz, képest, hogy előzőleg Natasha Howland örökös barátnője volt. Ma jobban zavarta ez, mint általában."
A
kedvenc szereplőm viszont Hannah volt, vele tudtam a leginkább azonosulni. Ő
Becca legjobb barátja, a csendes lány, aki ott van, és segít, amiben csak
lehet, ha szabad úgy fogalmaznom lelki szemetes (tudom ez kicsit gonosz 😞)
Mindezért cserébe nem igazán vár semmit csak egy kis viszonzást. Ő a senki,
ahogy a többiek nevezik, az iskolai hierarchia legalja, mégis tisztábban látja
a dolgokat bárkinél. Aggódik Beccáért és nem
alaptalanul.
Őszintén
szólva fájt olvasnom, ahogy a többiek beszéltek róla.
Ennyit
a főbb szereplőkről. :)
Tasha
jeges vízbe esése után 13 percig halott volt, és miután felébred nem emlékszik
az előző nap eseményeire. Nem tudja hogyan került a vízbe és mivel töltötte a
délutánt. Tasha nem bízik senkiben, ezért elkezd régi barátjához, Beccához
közeledni, aki nagyon készséges vele szemben. A két lány nyomozásba kezd, a
szálak egyre bonyolódódnak a barátságuk kezd egyre szorosabbá válni és
visszatérni a régi medrébe, mígnem egy szörnyű baleset után minden a helyére
kerül. Vagy mégsem?
A
könyv végére teljesen átértékelődött a szereplőkről alkotott véleményem.
Az eseményeket
Becca és Jaime szemszögéből, Tasha naplójából, jelentésekből, újságcikkekből,
sms-ekből, és pszichológiai feljegyzésekből ismerhetjük meg. Ez is nagyon tetszett.
Manapság
a fiatalok többsége 15-16 évesen már cigarettázik különböző okokból pl: stressz
vagy fogyni akarnak. Ugyanakkor a különböző drogokat is kipróbálnak valamilyen
formában. Ezt a könyv is szemlélteti, bár lehet, hogy kissé túl nagy hangsúlyt
is kapott ez és nem feltétlenül jó értelemben.
Egy
példa: Becca kezdetben naponta kb. 3 szál cigit szív plusz eseténként füvet. A
könyv végére pedig napi 20 szálat szív.
A
másik dolog, ami nem volt ínyemre, ahogyan a szülők a problémákat kezelik.
Gondolok itt arra, hogy rögtön előkerül a borosüveg.
A könyvben több család is feltűnik, de egy
kivételtől eltekintve a gyerekek és a szülők között nincs igazi kapcsolat, nem
ismerik a gyerekeiket, a kommunikáció felszínes, bár ez nem feltétlenül a
szülők hibája.
Összegezve:
A könyv thriller része nekem tetszett, bár nem vagyok vele teljes mértékben
elégedett egy kissé kiszámítható volt, a young adoult nem az én műfajom sajnos.
☹️ De ennek ellenére
élvezhető volt, tele volt feszültséggel és izgalommal. A kötet vége nagyon
tetszett. Bár szívesen olvastam volna még arról, hogy ezek után hogyan alakul
az egyes szereplők sorsa. De így a vége még hatásosabb volt.😃
A
borító egy gyönyörűség, már csak ezért sem bánom, hogy a kezembe vehettem.
A
kötetet azoknak ajánlom, akik szeretik a young adoult könyveket, de a
thrillerrel még csak ismerkednek, vagy akik egy könnyedebb hangvételű thrillere
vágynak és nem szeretik a vérengzést. 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése